Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)
TERMÉSZETTUDOMÁNY - Balogh Lajos: Az őrvidéki rétektől a vietnami őserdőkig. Emlékezés Jeanplong Józsefre (1919-2006) és munkásságára
BALOGH Lajos KANDIDÁTUSI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Á Rába ártéri rétek-legelők ökológiai-, cönológiaiés hozamvizsgálatai IRTA: DE. JEANPLONG JÓZSEF BUDAPEST 1969 núskodik. Ilyen vizsgálatokat Gödöllő környékén [10, 22], Baranya, Bács-Kiskun, Békés (kenaf, Hibiscus cannabinus) [9], valamint Vas, Győr-Sopron és Moson megyékben [4], az Őrvidéken (Burgenlandban) [73] és Észak-Vietnamban [66] is végez. Győr-Sopron és Vas megyékben külön figyelmet fordít a pillangós vetések szántóföldi gyomviszonyaira [13, 42], Az Örségből egy érdekes összetételű gyomtársulást ismertet, amelyet újként ír le: Sclerantho-Setarietum glaucae Újvárosi centunculetosum subass. nova [26]. E témakörbe vágó tanulmányainak súlypontját különösen/l Rába-ártéri rétek, legelők ökológiaií, cönológiai és hozamvizsgálatai, illetve értékelései adják, amelyek eredményeit azonos című kandidátusi disszertációjában foglalja össze [47] (6. ábra). A vonatkozó terepmunkák 1955-től 1963-ig tartanak, mert a közel kétszáz km hosszú hazai (Szentgotthárd-Győr) folyószakasz több aszpektusban való ismételt bejárása hosszú időt vesz igénybe. A kutatások eredménye az ártéri rétek, legelők növénytársulásainak feldolgozása, a komplex törvényszerűségek kimutatása, a hozamértékek megállapítása. A behatóbb elemzések érdekében a növénytársulások tudományos és gyakorlati 6. ábra. Kandidátusi értekezésének címoldala Abbildung 5. Titelseite seiner Kandidatendissertation vonatkozásainak vizsgálatát nemcsak a kérdéses területre korlátozza, hanem a környező hazai területek és európai országok eredményeivel is összehasonlítja. Vizsgálatainak eredményeiből kitűnik, hogy a Rába hazai árterének a Castriferreicum területére eső szakaszán található a kaszálók és mezofil rétek nagy többsége. Az ártéren a gazdaságilag hasznosuló társulásokból nyolc asszociációt és tizenöt asszociáció alatti egységet (szubasszociációt és fáciest) tárgyal az értekezés, ebből négy újonnan leírt szubasszociációt: Agrostetum albae glycerietosum fluitantis, Alopecuretum pratensis poëtosum triviális, Festucetum pratensis festucetosum sulcatae és Arrhenatheretum elatioris gaudinietosum. Grandiózus munkája során egyúttal feltérképezi a Rába Szentgotthárd-Rátót közötti szakaszának árterén lévő réteket és legelőket is [49]. A Soproni- és a Kőszegi-hegység franciaperjés kaszálórétjeinek társulástani vizsgálata nyomán megállapítja, hogy az Alpok keleti nyúlványait képező hegységek Arrhenatheretum-ai havasi (alpin) és hegyvidéki (montán) fajokban gazdagok, így norikumi földrajzi változatként elkülöníthetők hazánk más térségeinek kaszálóitól: Arrhenatheretum elatioris (Br.-Bl. 1919) Scherrer 1925 geogr. var. noricense [52]. Tavaszi és őszi aszpektusukban teljes záródású gyepszintjei elsőosztályú fűfajokban gazdagok, s a pillangósok tömegviszonyai is kedvezőek; gazdaságilag jelentősek, jó szénahozamúak. Az Alpokalja Vas megyei részének jelentősebb hasznosítható réttársulásaira vonatkozó ismereteit utoljára az Alpokalja Természeti Képe kutatási program keretében összegezte [98]. Kiemelendő, hogy a réti növénytársulásokra vonatkozó hozamvizsgálataival Jeanplong József a hazai növényi produkcióbiológia egyik első művelőjének számít (TUBA 2004). Itt említhető meg a Magyarország kultúrflórája sorozat Az angolperje és rokonai című füzetének szerkesztésében és írásában való közreműködése is, amelyben a rendszertani, elterjedéstani (chorológiai) és alaktani fejezetek szerzője [84]. 2 3 TERMÉSZETVÉDELMI TEVÉKENYSÉG Jeanplong József természetvédelmi munkásságának színtere túlnyomó részben Vas megye (7. ábra). Gáyer Gyula és Pákay (Pauer) Arnold, a vasi föld természeti értékeinek feltárásában és védelmi törekvéseiben meg23 A napjainkig több mint hetven kötetnek, illetve füzetnek keretet adó monográfia-sorozat 2009-ben volt ötven éves (SZABÓ 2009). 14
