Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)

NÉPRAJZ - Nagy Zoltán: Őrségi táj- és népkutató tábor Szalafő - Őriszentpéter, 1940-1941

savaßia a Vas megyei Múzeumok Értesítője 33 (2010) 145-179 Szombathely, 2010 NAGY Zoltán ŐRSÉGI TÁJ- ÉS NÉPKUTATÓ TÁBOR SZALAFŐ-ŐRISZENTPÉTER, 1 940-1 941 Régóta esedékes adósságunkat törlesztjük most azzal, hogy a két nemzedékkel ezelőtt gyűjtött, a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Archívumában őrzött, mindeddig publikálatlan 1940-1941. évi Őrségi Táj- és Népkutató Tábor másfélezer oldal terjedelmű gyűjtőfüzeteinek tartalmára a tudomány figyelmét ráirányítsuk. Törekvésünk között az is szerepel, hogy az 1940 augusztusában Pável Ágoston, Tálasi István, Kardos László, Kádár László, Mády Zoltán, Malán Mihály irányításával és részvételével fémjelzett három hétig tartó szalafői néprajzi gyűjtőtábor szervezését, szerkezetét, működésének rendjét, az ott gyűjtött anyag számbavételét elvégezzük. Győrffy István, Bátky Zsigmond, Viski Károly és Pável Ágoston együttes törekvéseit figyelembe véve megkíséreljük körvonalazni azt a nagyszabású - részben megvalósult - társadalmi néprajzi gyűjtést, amely a Táj-és Népkutató Intézet, a Dunántúli Szemle, a Vasvármegyei Múzeum Néprajzi Tárának közös törekvéseként a Magyarság Néprajza tervezett pótkötetében az Őrség tájegység teljességre törekvő bemutatására vállalkozott, de Győrffy István (f1939), Bátky Zsigmond (f1939 ), Viski Károly (f1945) és nem utolsó sorban Pável Ágoston (f1946) korai halála, a második világháború pusztítása e nagyszabású tervet meghiúsította. PÁVEL ÁGOSTON ŐRSÉGI TANULMÁNYÚTJAINAK JELENTŐSÉGE A SZALAFŐI TÁJ- ÉS NÉPKUTATÓ TÁBOR TÜKRÉBEN „Pável nemcsak néprajzkutató és múzeumszervező volt. Egyszerre volt kutató tudós, nyelvész, irodalomtörténész, művészettörténész, tanár, muzeológus, könyvtáros szerkesztőtudományszervező, s mindezek mellett költő és műfordító is. Mondhatnánk polihisztor."- emlékezett meg e szép szavakkal róla M. Kozár Mária Pável Ágoston születésének 100. évfordulóján (M. KOZÁR 1986. 6). A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészettudományi karán magyar, latin nyelv és szláv philológiát hallgatott, 1911-ben tanári oklevelet szerzett, 1913-ban az összehasonlító szláv nyelvészetből summa cum laude bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1920-tól a szombathelyi Leánygimnáziumban tanít, majd ugyanitt 1933-ban áthelyezik a Faludy Gimnáziumba. Pável 1924-től, 38 éves korában elvállalja a Vasvármegyei Múzeumi Egylet Könyvtárának kezelését. 1928-ban, 44 évesen fontos döntést hozott, a Néprajzi Tár és lényegében helyettesként a Vasvármegyei Múzeum vezetését magára vállalta. 1932-től a Magyar Néprajzi Társaság választmányi tagja lett, 1933-ban, 47 évesen kezébe vette a Vasi Szemle szerkesztését, majd a Vasi Múzeumbarát Egylet megszervezését. Pável Ágoston pályája anyanyelvének - a „hazai szlovén" nyelvek vizsgálatával indult, majd délszláv-magyar összehasonlító irodalomtörténeti közleményeket publikált az 1920-as évektől. 1927-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának Értesítőjében Bátky Zsigmond biztatására

1 életének 41. esztendejében megjelenik első tárgyi néprajzi tanulmánya a „Nyílttűzhelyű konyhák a hazai szlovénoknál" címmel. Az első Őrségről szóló nyúlfarknyi feljegyzése 1935ben (PÁVEL 1935a 365-366), 49. életévében a Vasi Szemlében lát napvilágot. 1936 tavaszán megvalósul Pável „első hosszabb őrségi útja dr. GönyeiSándorral,"

2 amelynek eredménye „Az Őrségi képek az első ismeretterjesztő

3 jellegű leírás e táj életéről" (S. PÁVEL-RÓZSA 1976. 280). Jól ismeri Balogh Gyula Őrségről írt dolgozatát (BALOGH 1 Pável jó kapcsolatot ápolt Bátky Zsigmonddal, a Néprajzi Múzeum igazgatójával, amelyet az is bizonyít, hogy 1936-1938 között gyakran közölte le apróbb cikkeit a Vasi Szemlében. Halálakor nekrológgal tisztelgett emléke előtt (PÁVEL 1939. 365-366). 2 Bátky Zsigmond Pávelnek írt utolsó lapjára dr. Gönyey Sándor is írt néhány sort, amely utal az 1936-os nagy őrségi gyűjtőút előtti közös utakra, amelyből Pável „Őrségi Képek" (PÁVEL 1936. 318-338) tanulmánya született (S. PÁVEL 1999. 38). 3 Az első ismert őrségi leírás Nemes Népi Zakál György 1818-ban papírra vetett kézirata a MTA Könyvtára Kézirattárában (Történelem földleírás 4°9) sz. alatt fellelhető. A bekötött, géppel írt másolat első lapján látható tintabejegyzés szerint „ Másolta: Csánky Mária 1931. XI. a Vas Vármegyei Múzeum Néprajzi Tárának megbízásából." Ma a körmendi Faludy Ferenc Városi Könyvtár tulajdona Ht-908 Z-18. Kézirat, 52 lev. 145