Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)
TERMÉSZETTUDOMÁNY - Balogh Lajos: Az őrvidéki rétektől a vietnami őserdőkig. Emlékezés Jeanplong Józsefre (1919-2006) és munkásságára
BALOGH Lajos rétét a II. világháború utáni időkben Aumüller István, Farkas János, Otto Guglia, Helmut Melzer, Hans Metlesics, Gottfried Traxler és Gustav Wendelberger gyarapították jelentősen. A területen megoldandó botanikai feladatokként az alábbiakat jelöli meg: 1. Az Eggler (1954,1959) által kezdett synökológiai, cönológiai kutatások folytatása, elsősorban az írottkő - Borostyánkő (Bernstein) közötti hegyvidéken és a Lapincstól (Lafnitz) délre eső területen. 2. A hiányosan ismert Alhó (Allhau) - Királyfalva (Königsdorf) közötti vidéken a florisztikai kutatások megindítása. 3. Vegetációtérképezés megkezdése. 4. A természetvédelmi területek kijelölése és hathatós védelme (Id. [30]). „A vasi flóra és növénytársulások életem egy fontos részét képezik, előadásaim alkalmából sok részletet közöltem a hallgatókkal. A kámoni, burgenlandi vizsgálataim során nemcsak a spontán, hanem a dísz-, telepített növényeket is feljegyeztem" - írja egy levelében. 15 Vas megyei növénygyűjtő útjain gyakran társai Horváth Ernő (1929-1990) paleobotanikus, a Savaria Múzeum Természettudományi Osztályának vezetője és Szinetár Miklós (1931) ny. körmendi biológiatanár (VÍG - BALOGH 2009), s gyakran Tóth Sándor (1918) mikológussal, a mikrogombák kiváló kutatójával, gödöllői munkatársával együtt utaznak a nyugati végekre. A hetvenes években ismerteti Sárvár és környékének flóráját, majd Gödöllő és közvetlen környékének növényvilágát [59, 67, 78], Baja és közvetlen környékének edényes flórája [76], valamint a Gödöllő-Monori dombvidék növényvilága kéziratban maradt [77]. A Nyugat-Dunántúlra vonatkozó vizsgálatait 1976 és 1989 között a Horváth Ernő által szervezett Alpokalja Természeti Képe kutatási program Virágos növények florisztikai, cönológiai kutatása, Természet- és környezetvédelem, valamint Kutatástörténet című témaköreinek keretében végzi; a program leghűségesebb botanikai támasza. Itt elért eredményeiről rendszeresen beszámol a Savaria Múzeumnak megküldött évi jelentéseiben 1 6 (HORVÁTH 1987), illetve a vonatkozó szakmai rendezvényeken, így például Az Alpokalja-kutatók III. konferenciáján Velemben, 1989. dec. 1-3-án: Jeanplong József: A kemeneskápolnai láp a múlté (TERPO 1990). Egy öt évvel későbbi összejövetel kapcsán ezt írja: „Igen sajnálom, hogy a betegségem miatt nem tudok utazni a kőszegi tudományos ülésszakra. 1 7 Nekem sok terepmunkám volt az „Alpokalja természeti képe" c. programmal kapcsolatban, a Kőszegi-hegység előterében valamint a déli lejtőkön. Jó, hogy a fiatalok átveszik a munkát tőlünk, idősektől. A jelen helyzet más, mint Waisbecker idejében. Sok faj meggyérült, pl. az Arnica montana, Ophrys-fajok stb. - ezek az osztrák részen a hegységben jobban megmaradtak. Kirándulók ott Is vannak, de csak az autóutak közelében járnak. /I komoly kutatók, mint Traxler dr. már 90 év körüliek, keveset járnak a hegyvidéken. A nyári utunkon sajnos kevés időnk volt Rattersdorf-Liebing körül gyűjteni, de néhány jó fajt így is láttunk. 1 8 - Édesapja kertjében a Lychnis chalcedonica jól van határozva." 1 9 Noha ősz halántékkal már nehezebb a távolabbi kimozdulás, olykor még vállalkozik erre: „Az idén Bécs mellett a Kahlenberg erdeit vizsgáltam meg és sok hasonlóságot találtam a Budapest melletti erdei vegetációval. Feltűnő volt a Lonicera xylosteum gyakorisága a cserjeszintben. " 2 0 1961. október 30-ától december 12-éig a magyarvietnami kultúregyezmény keretében, az MTA Biológiai Osztályának támogatásával egyhónapos tanulmányutat tett a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. Több mint 10000 km-es utazása során a Szovjetunió területén egyegy napra érinti Moszkva, Omszk és Irkuck városokat. November 3-ától Kínában módja van egy hetet Pekingben tölteni, majd Vuhan és Nanning érintésével éri el 15 Részlet a szerzőhöz írt leveléből; kelt: Budapest, 2004. június 6-án. 16 Első jelentése 1976. október 29-én, az utolsó 1989. november 14-én kelt (13. ábra). 17 „Vegetációkutatás a Kőszegi-hegységben és Biodiverzitás kutatások a volt vasfüggöny zónában" című tudományos tanácskozás; Jurisich Miklós Gimnázium, Kőszeg, 1994. október 13-14. 18 1994. június 10-én az Őrvidéken (Burgenland) Rőtfalva (Rattersdorf) és Rendek (Liebing) térségében jártunk, felkeresve a Klausen-erdőt, közben az oda vezető út menti ruderális növényzetet is tanulmányozva. Hazafelé az 1991-től 1994-ig a szerző által gondozott kőszegi Chernel-kertet látogattuk meg. Másnap a Kámoni Arborétumot jártuk be, majd szüleimnek az arborétum szomszédságában lévő házában láttuk vendégül őt, ahol élénk érdeklődést mutatott kerti növénykísérleteim iránt. Megismerkedésünk egy évvel korábban, 1993. május 3-án, Budapesten történt, a Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztályának 1281. szakülésén, ahonnét hazafelé sétálva az Alpokalja-kutatásról és készülő bibliográfiánkról (BALOGH - VÍG 1993) beszélgettünk. Másodszor 1993. június 12-én az egykori Faludi Ferenc Gimnázium II. világháborús halottai emléktáblájának avatásán találkoztunk Szombathelyen, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán. Másnap délután a Savaria Múzeumban volt vendégem, ahol Horváth Ernővel kapcsolatos emlékeiről is mesélt. Egy évtizeddel később, 2003. október 6-án budai, Lövőház utcai otthonukban én is meglátogattam őket (5. ábra). 19 Részlet a szerzőhöz írt leveléből; kelt: Budapest, 1994. október 12-én. 20 Részlet a szerzőhöz írt leveléből; kelt: Budapest, 1997. július 22-én. 12
