Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)
RÉGÉSZET - Krizsán Zsuzsa: Pénzzel keltezett sírleletek Vas megye árpád-kori temetőiben
KRIZSÁN Zsuzsanna A feltárt sírok közül háromban volt pénzmelléklet, két további érme szórványként került elő 1 4. 26/2003. sír T: Ny-K 210-30°, VH: 163 cm. 23-40 év közötti férfi. Bolygatott váz, a koponya jobb oldalára billent, állkapcsa kifordult. A karok a test mellett nyújtva, alkarok enyhén a váz felé hajlítva. A jobb lábszárcsontok hiányoznak, bal lábszárcsontok enyhén jobbra hajlítottak. A sírgödör bizonytalan. Mellékletek: 1. I. (Szent) László CNH.I.27. verete (Ltsz.: K. 2004.2.44.) a jobb felkarcsont mellett (d: 14,7 mm). 52/2004. sír T: Ny-K; VH: 70 cm a sarokcsontig. Háton fekvő, nyújtott helyzetű gyereksír, karok a test mellett nyújtva. Koponyája töredékes, lábujjcsontjai hiányoznak, bal felkarcsontja elmozdult. Melléklet: 1. A mellkason erősen oxidált, kettétört I. (Szent) László CNH.I.22. típusú denára (Ltsz.: K.2005.1.226.) 18/2005. sír T: Ny-K; VH: 175 cm. Háton fekvő, nyújtott helyzetű váz, kezek a medencére hajtva. Koponya enyhén balra fordult, állkapocs leesett. Bordái hiányosak, a hosszúcsontok jó megtartásúak. Neme nem meghatározott. Melléklet: 1. A szájban ezüst pénz. Típusa nem meghatározott. 2-17. Koporsószegek. PÉNZ A SÍRBAN A halotti obulusadás szokása a korabeli Magyarországon különösen elterjedtnek mondható a szomszédos államokban tapasztaltakhoz képest (KOVÁCS 2002 291). Eleink már a honfoglalás korában is helyeztek a sírba érmet ékszerként, ruhaveretként illetve kultikus okokból (GEDAI 1986. 56). Ezek a külföldi veretek leggyakrabban átfúrva kerülnek elő a ruházat vagy lószerszámok tartozékaiként, gyakran a nyak, mellkas környékéről. Az Árpád-korban a pénzérmét legtöbbször valószínűleg halotti obulusként adták az elhunyttal. A szokás szélesebb körű elterjedése a magyar pénzverés kezdetével, illetve a hazai veretek tömeges megjelenésével (1020-as évek) hozható összefüggésbe (GEDAI 1986. 92). Kibontakozása és gyakorlása területileg és időrendileg nem egy ütemben zajlott. A pénz sírba tételének egyik oka a pogány ételadás egyházi tilalma lehetett, és az érme az étellelitallal együtt való temetkezést válthatta fel (KOVÁCS 1975. 259). A halottat általában egy, néha több pénzzel együtt temették el, melyet leggyakrabban a szájba, a koponyára és környékére, illetve a mellkas tájékára helyeztek. Ezen kívül megtalálhatók még a váz alatt, a karok tájékán, a kézben, a derékon, medencén, hason, lábaknál, lágyékon, vagy a vállnál. Temetőnként általában szabályosság állapítható meg abban, hogy a síron belül hová helyezték a pénzt. Az obulusadás független volt a halott korától és nemétől, gyereksírokban is gyakori. Temetőnként átlagosan a sírok 5-10%-ában találnak halotti obulust, egy sírban akár többet is (SZŐKE-VÁNDOR 1987. 96). Néha nem egész pénzérmét tettek a halott mellé, csak egy felet, vagy egy kis töredéket, de az is előfordult, hogy a kettétört pénz egyik felét a fejre, másik felét a hasra, vagy más testtájékokra helyezték. A pénz sírba helyezésének gondolati háttere sokrétű; lehetett halotti obulus (viteldíj az alvilági folyó révészének) 1 5, útravaló a túlvilági léthez (étel-ital helyett), a szem lezárása pénzzel mint szemfedővel, a halott ártó tekintetének eltakarása. A halotti obulusadás szokásának csúcspontja a XI- XIII. századra tehető, a szokás utána fokozatosan elhalt, majd teljesen eltűnt (TETTAMANTI 1975. 92). A PÉNZEK SZEREPE A DATÁLÁSBAN A pénzmellékletek megkönnyítik a sírok és leletek abszolút datálását, hiszen a pénzt kiadó uralkodó uralkodási évei a pénzérme keletkezéséhez viszonylag biztos támpontot adhatnak. A pénzek datáló szerepét azonban kellő kritikával kell kezelni, hiszen a pénz jelenléte a sírban biztosan csak annyit jelent, hogy a temetésre nem kerülhetett sor az adott pénzérme verésének ideje előtt. A jó minőségű veretek az éves pénzbeváltás bevezeté13 Köszönöm Ilon Gábornak, hogy a temető eredeti dokumentációját felhasználhattam (RA 1496-03, RA 1969-04, RA 1478-05). 14 Ezek nem köthetőek sírhoz és melléklethez, így témámhoz közvetlenül nem kapcsolódnak. 15 A magyar parasztság hite szerint a halottnak a túlvilágra vezető hídon a vám megfizetésére, a Jordán vizén a révész kifizetésére lehet szüksége a pénzre, vagy azért, hogy magát megváltsa, és bejuthasson a mennyországba (KUNT 1987. 150). 128
