Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)

RÉGÉSZET - Krizsán Zsuzsa: Pénzzel keltezett sírleletek Vas megye árpád-kori temetőiben

savaßia a Vas megyei Múzeumok Értesítője 33 (2010) 119-143 Szombathely, 2010 KRIZSÁN Zsuzsanna PÉNZZEL KELTEZETT SÍRLELETEK VAS MEGYE ÁRPÁD-KORI TEMETŐIBEN Munkám

1 eredeti célja a történeti Vas megye területén feltárt temetőkből előkerült, érmével is datálható leletek összegyűjtése és elemzése volt. A rendelkezésre álló kevés adat nem tett lehetővé mélyreható elemzést, így a leletek tematikus közlésével szeretnék hozzájárulni a korszak kutatóinak munkájához. KUTATÁSTÖRTÉNET A Vas megyében 2000-ig feltárt Árpád-kori temetkezések adatait Kiss Gábor

2 Vas megye 10-12. századi sír- és kincsleletei című könyvében gyűjtötte össze. Az azóta eltelt időben három korszakbeli temetőt, temetőrészletet kutattak, ezek Ják, Bencés apátság (VALTER 2005.), Mesteri-lntaháza (ILON 2006. 229) valamint Szombathely-Szent Márton utca (ILON 2002.) és SzombathelyKisfaludy Sándor utca (PAP 2003. 298). Az utóbbi két lelőhelynév egy temetőt takar. Az újabb kutatások eredményei nem, vagy csak részben publikáltak, így munkám során a kutatás számára még nem ismert adatokra támaszkodhattam. A vonatkozó irodalmat és a publikálatlan temetők dokumentációit áttekintve kigyűjtöttem az érmével keltezett temetkezések és az általuk keltezett leletanyag leírását abban a reményben, hogy a sírban talált pénz alapján lehetőség nyílik az egyes tárgytípusok datálásának pontosítására, szűkítésére. Munkám nem terjedt ki a Vas megyén kívül előkerült leletanyag felgyűjtésére

3. Vas megyében eddig hat Árpád-kori temetőrészietet tártak fel. Ikerváron (Kiss 2000. 41-118), Sorokpolányban (Kiss 2000.146-238) és Szombathelyen soros köznépi temetőket (ILON 2001., PAP S. a.), Szombathely Szent Márton-templom lelőhelyen (KISS-TÓTH 1993. 175-199) illetve Jákon pedig templom körüli temetőt

4. A Mesteriben kutatott Árpád-kori temető státusza egyelőre nem tisztázott. A temetőhöz tartozó templom feltárása még nem történt meg, így nem dönthető el, hogy soros köznépi, gellértegyházi típusú (RITOÓK 1997. 167; KULCSÁR 1995. 227-228) vagy templom körüli temetőről van szó. A fenti temetők közül legrégebben a sorokpolányi temetőt kutatták (1941-1944), melynek dokumentálása a kor színvonalán történt. A Szent Márton-templom körüli temetőben 1982-1994 között, az Ikervár-Virág utcai soros köznépi temetőben 1987-1990 között folytak ásatások. Szombathelyen a Szent Márton utca és a Kisfaludy Sándor utca telkein 1988-2006 között hosszabb megszakításokkal végeztek kutatásokat, melyek során kiderült, hogy ezek a temetőrészletek egyértelműen együvé tartoznak

5. Mesteriben a Berzsenyi Dániel Főiskola régésztechnikus képzésének hallgatói Ilon Gábor vezetésével tanásatások keretében tárták fel a temető egy részét 2001-2006 között. A megkutatott Vas megyei Árpád-kori temetők egyike sem teljesen feltárt. Az ismert temetőrészletek többsége soros köznépi temető, mindössze két templom körüli temető részleges feltárása történt meg, így munkám során inkább az Árpád-kor korai szakaszában jellemző pénzzel előkerült tárgyakat vehettem górcső alá. 1 A publikáció alapját egy 2005-ben készült szakdolgozat képezi, melyet a Berzsenyi Dániel Főiskola (ma Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ) történelem szakán a régésztechnikus szakirány zárásaként nyújtottam be. Konzulensem Pap Ildikó Katalin volt, akinek ezúton is köszönöm tanácsait, segítségét. 2 Köszönöm a cikk lektorának, dr. Kiss Gábornak észrevételeit és hasznos tanácsait. 3 Mivel Csepreg-Szentkirály korábban Sopron megyéhez tartozott, ezzel a temetővel sem foglalkoztam. 4 A jáki bencés apátsági templom körüli temetőt 1990-2003 között Valter Ilona és P. Hajmási Erika kutatta. 931 sír került elő, ebből 35 Árpád-kori (VALTER 2005.). A temetőről többször jelent meg publikáció, pénzmellékletes sírt azonban mindeddig nem közöltek. 5 A Kisfaludy utca - Szent Márton utcai soros temetőt, illetve a Szent Márton templom körüli temetőt a XI. század első feléig párhuzamosan használták. Ezt bizonyítja, hogy mindkét helyen előkerült Szent István király CNH.1.1. típusú verete. Azonosak a temetkezési szokások (tájolás, koporsó használat, halotti obulusadás) és hasonlóak az eltemetettek viseletének egyes elemei (Kiss 2005). 119