Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)

RÉGÉSZET - Pap Ildikó: Koporsós temetkezések Szombathely-Kisfaludy Sándor utca kora árpád-kori temetőjében

sava Ria a Vas megyei Múzeumok Értesítője 33 (2010) 93-117 Koporsós temetkezések Szombathely-Kisfaludy Sándor utca kora Árpád-kori temetőjében 11. kép. A Kisfaludy Sándor u. 70. telek 64. sír koporsójának lenyomata. Figure 11. Imprint of the coffin of the tomb 64. ot the Estate at A 70. Sándor Kisfaludy Street A szegeit koporsók közül egy formáját nem lehetett meghatározni. A rönkkoporsók közül kettő, a deszkalá­dák közül öt volt szegeit és vasszögeket használtak a trapéz átmetszetű tetejű koporsóláda összeállításához is. A láb felé szűkülő ládaformánál nem figyeltük meg vas­szögek használatát (2. táblázat). A táblázatból a kevés adat ellenére kitűnik, hogy egy síron belül nem mindig egyforma szegeket használtak. Ha ezt sikerül többször, más temetőkben is megfigyelni, akkor közelebb juthatunk annak a kérdésnek a megvála­szolásához, hogy a koporsókat vajon tervszerűen a te­metés céljára készítették vagy a halál beállta után az ép­pen ház körül lévő anyagokból 4 3 készítették el. A rönkkoporsó (vályúláda) készítése hónapokig is el­tarthat, az ácsolt szerkezetű láda elkészítési ideje pedig kb. egy hét. A fűrész és gyalu segítségével készített asztalos­láda akár két nap alatt elkészül (K. CSILLÉRY 1951, 234-325; 239). Tomka Péter az ácsolt és fatörzsből vájt ládák eseté­ben az elkészítési idő hossza miatt kizártnak tartja, hogy a koporsót a halál beállta után kezdjék el készíteni (TOMKA 1978. 84). K. Kovács László és Kunt Ernő a XIX. századra vo­natkozó adatai szerint néhányan még életükben elkészít­tették a koporsójukat (K. Kovács 2004.127; KUNT 1987. 98­99. és 146). Néprajzi párhuzamokra hivatkozva Wicker Eri­ka azt feltételezi, hogy a haláleset után készítették el a ko­porsót és erre a célra mindig tartottak a háznál faanyagot (KUNT 1987.146; WICKER 1990. 52). Arra vonatkozó népraj­zi adatokat is feljegyeztek, hogy a koporsót a rokonságba vagy a szomszédságba tartozó ügyes kezű faragó, aszta­los, faragómolnár vagy kerékgyártó készítette el (KUNT 1987.145), bár készen is lehetett kapni a koporsókészítők­nél, akik készletet is tartottak (KUNT 1987. 146). A temetőben talált 51 koporsószeg legalább hét elkü­löníthető típusba 4 4 tartozott (24. kép). A már említett Szentes-Borbásföldi, X. századi sírban (RÉVÉSZ 1996. 317, 2. kép 2-14.) az itt találtakhoz hason­ló szegek voltak: a rajzról is értékelhető darabok közül négy pásztorbot alakú, két T-fejű és két L alakú fejű. Kiss Attila Majs-Udvari rétek XI. századra keltezett 1081-es sírjából a lábnál T alakú koporsószeget dokumentált (Kiss 1983. 147). A tápi temető koporsóinál Tomka Péter azt figyelte meg, hogy az általa második típusnak nevezett nagyobb méretű, dupla hosszúságú, 7-10 cm-es, téglalap átmet­szetű, ovális vagy kerekre kalapált fejű kampósszegeket koporsópánt nélkül, önállóan használták (TOMKA 1978. 57). A nagyobb szegekkel legalább két deszkát ütöttek át, tehát a merevítőket erősítették fel velük a koporsóra (TOMKA 1978. 62). Azt is feltételezi, hogy ezek a szegek nem a koporsó készítéséhez készültek, hanem a min­dennapi életben voltak használatban 4 5 (TOMKA 1978. 58). 43 K. Kovács László a csuvasok szokásairól idézi, hogy a halálhírre a halottas házhoz látogatók ajándékot visznek; többek közt „koporsónak való deszkát, ki mit tud vinni" (K. Kovács 2004. 121). 44 Kidolgozott szegtipológia sajnos nem áll rendelkezésre, így saját elnevezéseket alkalmaztam. A táblázatban T- és korong alakú fejűnek leírt típus fejforma szerint további variációkra bonható. 45 Későközépkori temetkezéseknél több esetben megfigyelték, hogy a csecsemők és gyermekek számára készített koporsókhoz is nagyméretű szögeket hasz­náltak (BÉRES 2005. 299; SIMONVI 2005. 308). 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom