Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/2. (2009) (Szombathely, 2009)

VÍG Károly & BALOGH Lajos: A SZOMBATHELYI SAVARIA MÚZEUM TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRÁNAK TÖRTÉNETE

újra kéziratos munkajelentésekben szereplő ősnövényi gyűjteménygyarapodás részleteinek, valamint paleobotanikai tárgyú tudományos feldolgozó munkásságának részletes ismertetésétől e helyütt eltekintünk, megjegyezve, hogy áttekintésével BALOGH (1996a) foglalkozott. Mivel az ősnövénygyűjtemény feldolgozottsága elhunytakor nem teljes, az 1990 óta HABLY Lilla budapesti paleobotanikus és munkatársai (0. FISCHER, Z. KVACEK, SZAKMÁNY GY., J. KOVAR-EDER) által folytatódik (HABLY 1996). A humán tudományok művelőivel való kapcsolattartás szempontjából is jelentős, hogy régészeti növénytani (archeobotanikai) vizsgálataival számos alkalommal járul hozzá a régészek munkájának sikeréhez (TÓTH 2006). Mindemellett a fák évgyűrűelemzésén alapuló kormeghatározási (dendroklimatológiai) vizsgálatokkal is foglalkozik. Részletes kritikai feldolgozás tárgyává teszi hazánk legrégebbi - dusius-tól származó - ősnövénytani adatközlését a Vas vármegyei Csádhegyről leírt ősfáról (Lithoxylon). A térség ősnövényvilága felkutatásának céljával HORVÁTH Ernő révén az osztály 1963-ban a Bakony-, 1975-ben pedig a Mecsek-kutató programba is eredménnyel kapcsolódik be. HORVÁTH Ernő érkezésekor a múzeum recens növénygyűjteménye a WAISBECKER- és PiERS-féle anyagból, GÁYER és kis részben VISNYA Aladár gyűjtéséből állt, kiegészülve két exsiccata-kiadvánnyal (DEGEN Árpád: Magyar sásfélék, szittyó fél ék, gyékényfélék és békabuzogányfélék gyűjteménye, l-V. kötet; Flora Hungarica Exsiccota a sectione botonica musei nationoiis hungarici édita, centuria l-VIII.). FREH Alfonz

177 (49. ábra) Herbarium Florae Ginsiensis és Herbarium Gymnasii Ginsiensís nevű gyűjteményei itt létének első, eddig fellelt nyoma az 1956. tavaszán készült kataszteri összesítő. Az ötvenes évek közepétől HORVÁTH a fenti anyagot évről-évre gyarapítja, létrehozva a Vas megye újabb kori növényvilágát képviselő, Flora Comitatus Castriferensis nevű gyűjteményrészt. Jórészt ide kerülnek a ma is fontos forrásműnek számító, JEANPLONG Józseffel Vas megye ritka és védelmet érdemlő növényeiről (1962) írott tanulmányukban szereplő növények példányai, de később az Alpokalja Természeti Képe program során gyűjtött anyagok túlnyomó része is (a program első kilenc évében a herbárium gyarapodása közel huszonötezer tétel; HORVÁTH 1987b). JEANPLONG Józseftől már a program beindulása előtti időkből is jelentékeny herbáriumi anyagot kap a múzeum. HORVÁTH az ala-csonyabbrendűeket (gombákat, mohákat, zuzmókat) is gyűjti. Emellett a gombagyűjteményt az 1960-as évektől VASS Anna pécsi mikológus, a mohagyűjteményt az 1970-es évektől GALAMBOS István zirci bryológus, a zuzmógyűjteményt az 1960-as évek elejétől VERSEGHY Klára, az 1970-es évek második felétől pedig Kiss Tamás lichenológusok gyarapítják jelentékenyen. Noha HORVÁTH rendszeresen gyűjt, de a határozást a nehéz családoknál nem vállalja (JEANPLONG in litt. 1996. július 11.). A herbáriumi cédulák tanúsága szerint az 1966 szeptembere előtti növények jelentős részét TALLÓS Pál erdész-botanikus határozza meg. E téren még JEANPLONG József van segítségére, aki szülőföldjére rendszeresen visszajárva leggyakoribb útitársa a megye-szerte tett botanikai kirándulásokon (BALOGH 1997). A 20. század második felének külső gyűjtői közül - CSAPODY István herbáriumának idekerülése előtt - a gyűjteményben a legtöbb lap JEANPLONGtól van. HORVÁTH Ernő érdeme, hogy a vasi arborétumok, kastélykertek, parkok növényeinek folyamatos gyűjtésével gyarapítja a SZENCZY Imre,

178 majd közel száz évvel később GÁYER Gyula által is megörökíteni szánt, régóta híres vasi kertkultúra bizonyító anyagát (Herbarium Hortense). Ez a gyűjtemény segíti az ősnövény-meghatározásokat is, ugyanis számos, nálunk ma dísznövénynek számító egzóta a harmadkorban még élt itt. Az időszak egyik első rendelkezésre álló kéziratos munkajelentéséből kiderül, hogy 1961. december 31-éig elkészült a természettudományi osztály teljes raktári anyagának revíziója; ez 20 365 darab, benne 17 825 kataszteri és 2540 leltári nyilvántartásban szereplő tárggyal.

180 A gyűjtésben szenvedélyes HORVÁTH Ernő a muzeológiai munka terén is alapos. A gyűjtemény gondozása, preparálása, nyilvántartása mindig fontos szempont nála, amelynek időnként korlátot legfeljebb a rendelkezésre álló preparátori, illetve gyűjteménykezelői segítség korlátozott mivolta vagy hiánya szab (vö. például a fénykép- vagy a tudománytörténeti gyűjtemény leltározása). 177 FREH Alfonz (1832-1918), botanikus, kőszegi benedekrendi tanárként CHERNÉL István is tanítványa volt. A kőszegi botanikus triász (FREH Alfonz, WAISBECKER Antal, PIERS Vilmos) legidősebbjeként elsőként foglalta össze a környék növényvilágát. Növénygyűjteményeit a Savaria Múzeum őrzi. 178 SZENCZY Imre (1798-1860), Keszthelyen és Szombathelyen is működött premontrei tanár, majd a rend csornai prépostja, klasszika-filológus, pedagógus, botanikus, teológiai cikkek, kötetek írója és fordítója. Savaria Múzeumban őrzött herbáriuma a korabeli kerti kultúra felbecsülhetetlen értékű dokumentuma. 179 Savaria Múzeum, Néprajzi Adattár, SMNA. 240. 11.11-12. 180 HORVÁTH, E. (1962): A Savaria Múzeum Természetudományi Osztálya 1961. évről szóló munkajelentése. - Savaria Múzeum Természetudományi Osztálya, 252/1962. Szombathely, 1962. január 5.