Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/2. (2009) (Szombathely, 2009)

KISS Ernő Csaba: A RESTAURÁLÁS TÖRTÉNETE A SZOMBATHELYI SAVARIA MÚZEUMBAN

2. ábra. A néprajzi kiállítás építése 1950 körül Figure 2. Construction of the ethnography exhibition around 1950 Találatot ugyan nem kapott, de a közelben becsapódó bombák robbanásának légnyomása az összes ablakot és a vitrinek üvegeit is kitörte, a legtöbb ajtót tokostul kiszakította. A lezuhanó üvegpolcok sok tárgyat összetörtek, többek között az egy évvel korábban restaurált pompás csöngei leleteket

1 is. A hiányzó ablakok következtében mindennapossá váltak a fosztogatások, s bár SZAKONYI az épületben lakott, nem tudta azt megakadályozni. A fosztogatás, a jelentés szerint legsúlyosabban a régiségtárat érte, annak is a numizmatikai gyűjteményét. A legértékesebb nemesfém tárgyakat Laci bácsi a lakásán rejtette el.

2 Élménybeszámolóiban elmesélte, hogy a beköltözött katonákkal sokszor a kincseket rejtő ládán kártyázott. A korabeli fizetési papírok szerint nyomon követhetjük az első restaurátor javadalmazását, ami 1943-ban havi 180 pengő volt, fűtéssel, világítással és lakással. 1946 áprilisban 4 650 000,- Pengő, májusban már 15 millió Pengő, 1950-ben pedig 550,- Ft. Nyugdíjba vonulásakor pedig 1978-ban 4000,- Ft. 1 Valószínűleg a WÉBER-gyűjteményből lefoglalt bronz és kerámia leletekről lel újra leltározva 54.542.1-12. 2 PÁVEL Ágoston jelentése a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőjének. Sav. 3 SZAKONYI László levele. Savaria Múzeum Történeti Adattár, SMTA. 3/1946. 4 Múzeumtörténeti iratok 27-14/1951. Jól tükrözi a múzeum életében betöltött meghatározó szerepét, hogy 1946. január 6-án PÁVEL Ágoston igazgató haláláról is Ő értesíti a felügyeleti szervet.

3 Ezután 1949-ig csak SZAKONYI tartózkodik a múzeum épületében, így a tárgyak megmaradását jórészt neki köszönheti az utókor. 1947-ben a Közgyűjtemények Országos Felügyelősége, restaurátor tanfolyamon való részvételre SZAKONYI Lászlót jelöli. Központi segítséggel megkezdi a laboratórium felszerelését (1. ábra), mivel 1914-ben csak a nyugati épületszárnyon, a folyosó elzárásával alakítanak ki laboratóriumot a régiségtár részére, amit aztán a háború éveiben más célokra foglalnak le (S. PÁVEL 1963). 1949-től Dömötör Sándor kerül a múzeum élére. Új kiállításokkal az intézmény megnyitja kapuit a nagyközönség előtt (2. ábra). Erre az időre nagy mennyiségű régészeti anyag gyűlt fel a múzeumban. Mivel a helyi feltételek a restaurálás szempontjából még nem voltak adottak, a Hámán Kató úti római temető anyagát fel kellett küldeni Budapestre restaurálásra.

4 DÖMÖTÖR Sándor naplót vezetett t szó. Régészeti adattár, Mozsolits-féle leltárkönyv 61/941/1-24 szám alatt, a Múzeum Történeti Adattár, SMTA 10/1945