Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/2. (2009) (Szombathely, 2009)

ILON Gábor: A RÉGÉSZETTUDOMÁNY MÚLTJA, JELENE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐJE

A Savaria a Vas Megyei Múzeumok Értesítőjé-nek évi rendszerességgel történő megjelentetése nagyon fontos nem csak a hagyomány és a presztízs, a hazai- és nemzetközi kiadványcsere működése, de az osztály/tár jövője és a megyei, avagy regionális történeti munkák megalapozása és megjelenési helyük biztosítása miatt is. Történhet ez talán egy idő után modern információhordozón (CD) is. Folytatni kellene az Őskorunk sorozat kiadását. A Pannicvlvs Régiségtani Egylet kiadói tevékenysége (Ser. A, B. és C.) is aktív, amelyet erőteljesebben támogatni kellene. Meg kellene kezdeni egyes kisebb gyűjteményi testek katalógus (corpus) leíró lajstromszerű kiadását. A velemi és tömördi kőbalták, a velemi szövőszéknehezékek- és orsógombok, valamint a római kori mécsesek és tükrök kiadását követően pl. még mindig kiadatlan a MiSKE-gyűjtemény, a velemi BÁNDi-FEKETE-ásatások anyaga, adósságunk része Savaria keleti temetőjének teljes feldolgozása, az Iseum és Romkert ásatásainak folyamatos közlése, üvegek, középkori kőemlékek és kályhacsempék megjelentetése ... és folytathatnám a sort. Tudomásul kell persze vennünk: e munka kivitelezése nem csak a szakember (és a bedolgozó specialisták, egyetemisták, régésztechnikusok) elhatározásán és megszállott tevékenységén áll vagy bukik,... de ki lesz a mecénás? Nekünk kell-e egyedül előteremtenünk, megpályáznunk, megkeresnünk e célokra az anyagi fedezetet? Minden jel arra mutat - s ne áltassuk magunkat - igen. Bizonyos (embrionális) előmunkálatokkal rendelkezünk a megye régészeti topográfiája (KÁROLYI 1994) sikeres elkészítéséhez.

141 Az első kötet kiadására

142 csak a fenti feltételek teljesülése esetén és valódi elhatározást követően lenne - természetesen vért verejtékező munkával - lehetőségünk, valamikor 2015 táján. Természetesen azt is el kellene döntenünk, melyik területet dolgozzuk fel. Logikusnak a hajdani szombathelyi járás megírása látszana, hiszen az elmúlt 130 évben mégiscsak e területen voltak elődeink és mi is igazán aktívak. E döntéstől függetlenül mielőbb ki kellene adnunk a hajdani celldömölki járás egy részét (Kemeneshát-Kemenesalja) megcélzó, KÁROLYI Mária által készített (ELTE szakdolgozat, 1967) kéziratot. A lelőhelyek erős veszélyeztetettsége miatt mielőbb, okvetlenül meg kellene kezdeni a nagyvolumenű, rendszeres és szisztematikus légifotózást, s ezzel párhuzamosan a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megyei lelőhely-adatbázisának folyamatos építését kell segítenünk. Törekednünk kell arra, hogy új feltárásainkat a kor elvárásainak megfelelően dokumentáljuk, közben és feltárás után olyan információkat gyűjtsünk (pl. kormeghatározáshoz, környezeti rekonstrukcióhoz), amelyek ma már szakmai alapkövetelménynek számítanak.

143 AZ OSZTÁLY MUNKATÁRSAI 2008. MÁJUSÁBAN Őskoros régészek: Ilon Gábor, Farkas Csilla Római koros régészek: Kiss Péter, Sosztarits Ottó Középkoros régész: Pap Ildikó Katalin Továbbá Várnainé Balogh Beáta régésztechnikus, Kelbert Krisztina régésztechnikus (szerződéses), Szilasi Attila Botond régésztechnikus, Vámos Gábor régésztechnikus, Derdák Ferenc geodéta, Kiss Krisztina adattáros, Mátyus Magdolna tárgyrajzoló. 141 Kiadásának gondolata az 1960-as évek végén merült fel, amikor BAKAY Kornél (akkor a MTA Régészeti Intézetének a feladattal megbízott munkatársa) és SZENTLÉLEKY Tihamér akkori megyei múzeumigazgató tárgyaltak erről. A vasfüggöny közelsége azonban lehetetlenné tette az elképzelés kivitelezését. Az 1970-es évek elején született megyei tanácsi döntés ellenére, amely a MTA-val történő szerződés aláírásról szólt - az alig megkezdett kutatás 1973 után leállt. 142 Elképzelhető azonban egy a Savaria a Vos megyei Múzeumok Értesítője periodikában, folytatásokban megjelenő közzététel is. 143 Tanulmányom kéziratát 2008. május 31-én zártam le. A mellékletek összeállításával 2009. július 26-án végeztem.