Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/2. (2009) (Szombathely, 2009)
NAGY Zoltán: BARANGOLÁS A SZÁZESZTENDŐS SAVARIA MÚZEUM TÁR- ÉS TUDOMÁNYTÖRTÉNETI ÍRÁSAIBAN
savaRia a Vas megyei Múzeumok Értesítője 32/2 (2009) Barangolás a százesztendős Savaria Múzeum tér- és tudománytörténeti írásaiban tisztségviselők írásai nyomán feltárul a múlt, megélt tapasztalataik birtokában felsejlik a jövő. 3 A kultúrpalotában székelő múzeum igazgatóinak sorát báró MISKE Kálmán (1912-1943) a múzeum Régiségtárának őre, régész folytatta, akit a tanácsköztársaság idején tanúsított értékmentő, műkincs-szocializálási tevékenysége miatt méltatlanul vádoltak meg, majd felmentették. Ez a gyanúsítás azonban nagyon megviselte, ezért visszavonulva élt kőszegi otthonában. A vármegyei múzeum vezetését helyetteseire bízta, s így a múzeum ügyvezető igazgatói feladatait 1928-tól gyakorlatilag az abban az időben a néprajzi tár őreként tevékenykedő PÁVEL Ágoston látta el. Dr. PÁVEL Ágoston költő, az összehasonlító szláv nyelvészetből bölcsészdoktori címet szerzett etnográfus volt. A gyűjteménygyarapítás és a tudományos kutatás fellendítése érdekében megalakította a Vasvármegyei Múzeumok Barátainak Egyesületét (1933), majd elindította és haláláig szerkesztette a Vasi Szemle című tudományos és helytörténeti folyóiratot. Az 1935-ben közgyűjteménnyé nyilvánított múzeum működésében az elégtelen gazdasági ellátottság miatt a háborút megelőző évtizedben komoly zavarok támadtak, e miatt 1938-ban már nem is kapott államsegélyt. 1944-ben az intézményt hivatalosan működtető Kultúregyesületet a magyar királyi belügyminiszter megszüntette, majd 1947. október 13-án e megszüntető határozatot újra megismételte, vagyonát - PÁVEL Ágoston közbenjárására a múzeumi tárak kivételével - zár alá vette. 4 1948. június 24-én Szombathely város polgármestere által kihirdetett, a Vasvármegye Kultúregyesülete vagyonának felhasználásáról szóló 10193/4/1948 sz. határozata alapján az egyesület vagyona a város tulajdonába ment át, a múzeum pedig állami tulajdonba, a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja (MMOK) közvetlen irányítása alá került. A változás szellemét jól példázza, hogy 1949. január 1 -jétől dr. DÖMÖTÖR Sándor (1949-1957) - nyelvész, a Szegedi Tudományegyetemen A betyárromantika című értekezésével doktori oklevelet szerzett etnográfus, a Nemzeti Múzeum státusán alkalmazott, Budapestről Szombathelyre küldött - új múzeumigazgató 1950. december 21 -ére „Sztálin Elvtárs születése 71. évfordulója tiszteletére" már nagyszabású kiállítást is rendezett, mely alkalomra az épületet kívül-belül tatarozták. Az egyházi funduson feltárt késő császárkori palotaegyüttest, benne a híres mozaikpadlót és Szombathely középkori várának maradványát rejtő Romkertet 1950-ben közgyűjteménnyé nyilvánították. A római út egy szakaszát is magába foglaló romterület 1952-ben múzeumi kezelésbe került, majd az 1954. évi májusi Múzeumi Hét rendezvénye keretén belül a múzeum filiájaként felvette az ásató régész JÁRDÁNYI PAULOVICS István ( 1892-"f1952) nevét. JÁRDÁNYI kötődött a megyeszékhelyhez, melyet az is bizonyít, hogy 1934-ben a Vasvármegyei Múzeum alagsorában felállította a ma is látogatható lapidáriumot. Az intézmények decentralizációja azonban hamar utolérte a múzeumot, hiszen az országosan az elsők között jegyzőkönyvileg 1961. decemberében, gazdaságilag 1962. június 15-ével, majd az 1963. évi 9. számú törvényerejű rendelet következtében végérvényesen a Megyei Tanács irányítása alá került 5 , azaz megszűnt a direkt központi irányítás és finanszírozás is. Ettől kezdve a Vas megyei Múzeumok Igazgatóságának a Savaria Múzeum 6 adott otthont. A tanácsosítást követően dr. SZENTLÉLEKY Tihamér (1961-1973) ókori és középkori régész, művészettörténész, a modern Savaria-kutatás (Iseum) megalapozója, a Vas megyei Múzeumok Értesítőjének elindítója, 1963-tól a Vas megyei Múzeumok igazgatója működése alatt fokozatosan kialakult, dr. BANDI Gábor ősrégész (1973-1985) irányításával pedig kiteljesedett a megyei múzeumi hálózat. Vezetése ideje alatt egymás után nyíltak meg az új kiállítóhelyek és múzeumok. 7 A múzeumi szervezet ekkor a tagintézményekben és kiállítóhelyeken együttesen több mint 250 főt foglalkoztatott. A kiterjedt intézményrendszer, - amibe ekkor még az újonnan felépített Szombathelyi Képtár is beletartozott - egyre inkább aránytalanul nagy terhet jelentett a fenntartó számára. A múzeumi hálózat anyagi ellátottsága 3 Tóm Kálmán: A szombathely kultúrpalota építéstörténete (1900-1910), ILON Gábor: A régészettudomány múltja, jelene és lehetséges jövője, HORVÁTH Sándor: A néprajzi gyűjtemény története, VÍG Károly - BALOGH Lajos: A természettudományi tár története, DABÓCZI Dénes: Az iparművészeti gyűjtemény története, CSÁK Zsófia: A történeti/helytörténeti osztály története, NAGY Éva: Szombathely közkönyvtárának története 1880 és 1949 között. SZABÓ Gizella: A múzeumi könyvtár története 1949-től napjainkig, Kiss Ernő Csaba: A restaurálás története a szombathelyi Savaria Múzeumban címmel írták meg dolgozataikat. 4 Az ingóságokról készült leltár 1945. március 20-ai keltezésű. 5 1962. augusztus 9-én megtörtént a teljes gazdasági átadás, ezt tekinthetjük tehát a megyei múzeum születésnapjának. Elvégezték a revíziót és a leltárt, melynek adatai szerint ekkor a Savaria Múzeum, a Nádasdy Ferenc Múzeum, a Jurísich Miklós Múzeum alkotott egységet. Az ingatlanokon kívül 8 járművel, 13882 kötetes könyvtárral 14058 db fényképfelvétellel, valamint 84108 darab leltározott tárggyal rendelkeztek összesen. 6 A Savaria Múzeum nevet az intézmény 1958-ban vette fel. 7 Szalafő Népi Műemlékegyüttes 1977, Sághegyi Múzeum 1978, Nádasdy Ferenc Múzeum új állandó kiállítása 1979, a kőszegi Patikamúzeum megalakulása 1981, a körmendi Rába Helytörténeti Múzeum (később Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum) 1981, a Savaria Múzeum új állandó kiállítása 1982, a szentgotthárdi Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Múzeum 1983, az Öriszentpéteri Néprajzi Gyűjtemény állandó kiállítása 1985, és a Szombathelyi Képtár megnyitása 1985.
