Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/2. (2009) (Szombathely, 2009)
ILON Gábor: A RÉGÉSZETTUDOMÁNY MÚLTJA, JELENE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐJE
1990-1996-ban ásatta meg és építtetett rekonstrukciót, ami ma kedvelt turisztikai célpont és látványosság. A velemi Szent Viden egy kora Árpád-kori favár, majd a 13. század végén lerombolt kővár állott. Részleges feltárását 1982-85-ben FEKETE Mária és Kiss Gábor végezték el (35.3. ábra). A kevésbé látványos, az ún. „történelem nélküli" (általában kis alapterületű) várak vizsgálata csak az 1980-as évek második felében indult meg. Összegyűjtésükkel és felmérésükkel DÉNES József foglalkozott, de ezek összkiadása - az Országos Tudományos Kutatási Alap több millió forintos támogatása ellenére - sajnos nem jelent meg. Csupán a Sorkifalud-zalaki (Kiss 1995), a Gór-kápolnadombi (DÉNES 1990) és az ostffyasszonyfai Csonkavár 130 várak területén folyt valódi régészeti kutatás, a döröskeiben csak egy rétegtani-tájékozodó fúrássorozatot végeztünk 1995-ben a BD(T)F régésztechnikus hallgatóinak terepgyakorlata során. A zalakit Kiss Gábor, a górit DÉNES József és e sorok írója tárták fel. A már említett kővár-kutatásokon túl, más települések török kori erődítéseiről nem sokat tudunk. Éppen csak megkezdődtek az ilyen irányú vizsgálatok. Ezek sorából - Kőszeg és Sárvár mellett - Körmend (P. HAJMÁSI Erika) és Szentgotthárd (ILON et al. 2001) emelendő ki. Az utóbbi helyen a török kori palánkból jelentős mennyiségű és információértékű archaeobotanikai (pl. hajdina első régészeti korú hazai előfordulása) és dendrokronológiai lelet került felszínre. Ezek a megye középkorának első ilyen vonatkozású eredményei. A nemesség késő középkor - kora újkori lakóépítményeinek megismerése embrionális állapotban van. Csupán a jánosházi kastély (1979-1986) régészeti-műemléki vizsgálata (M. KOZÁK Éva) és a chernelházadamonyai erődített udvarház (castellum) DÉNES József vezette 1997. évi ásatása említhető meg. Sajnos mindkettő publikálatlan. A települések kutatása meglehetősen elmaradott és elhanyagolt a megyében. Igaz ez az állítás a városok esetében is, annak ellenére, hogy pl. Kőszegen az OMF, az OMvH és a KÖH meglehetősen aktívan tevékenykedik a mai napig. Itt is - elsősorban - csak a 13. századot követő időszak épületeit ismerjük. A korábbi falutelepülésről csak a kőszegi Fő tér felújítása (2006) kapcsán szereztük az első információt. A városkutatás meghatározó eleme az állampolgárok figyelmességén túl a tanács, most pedig az önkormányzat önbecsülése, múlttisztelete. Ilyen megközelítésből nem lehetünk túlzottan büszkék és optimisták. A bontásokat követő építkezéseket városainkban általában évtizedeken keresztül nem előzték meg régészeti munkálatok. Ez igaz még a megyeszékhelyre is. Ha pedig mégis volt ilyen, akkor a feltételezhető és várható középkori rétegeket eltávolították, jó esetben - ha egyáltalán jelen volt, mert volt középkoros régész - csak a római kori emlékek megfigyelésére került sor. így máig Kőszeg középkori polgárházain kívül - csupán a szombathelyi Fő tér háromperiódusú középkori kő házairól és az ott talált tárgyakról, továbbá Szombathelyen a Kőszegi utcai újabb (2001: PAP Ildikó Katalin) emlékekről, valamint Körmendről (1999: P. HAJMÁSI Erika) és Vasvárról (1989: P. HAJMÁSI Erika) van tudomásunk 12-14. századi faszerkezetes házakról és ezek apró leleteiről. Sajnálatos, hogy mindkét utóbbi ásatás máig közöletlen. A középkori falukutatás vonatkozásában sem jobb a helyzet, sőt! Sorokpolány 10-11. századi temetőjében 1941-1944 között BOTTYÁN Árpád és NEMESKÉRI János földbemélyített házat dokumentáltak. Ez máig közöletlen. 1996-ban a település további gödreit tárta fel Kiss Gábor. A sárvári Sitkei-erdőben KÁROLYI Mária és Buocz Terézia 1970-ben leletmentették egy Árpád-kori falu részletét, de eredményeiket nem adták közre. További településrészleteket ismerünk Sé-Doberdó és Ostffyasszonyfa-Vörös Cser területéről. Az utóbbi nagyrészét a Pannónia Ring építésekor pusztították el. Egy házrészlet és kemence kibontására a Szombathelyt elkerülő M86 számú főút déli szakaszán került sor (1994: Kiss Gábor), továbbá egy ház teljes megismerésére és a település néhány gödrének megásására 131 1999-ben a zanati elkerülő út építését megelőző feltáráson volt mód. A legnagyobb Árpád-kori falurészletet Celldömölk-Vulkán Fürdő megelőző feltárásából (2003: PAP Ildikó Katalin, 2005: POLGÁR Péter) (36.4. ábra) ismerjük. 2007-ben a M86 számú főút váti elkerülő szakaszán SKRIBA Péter tárt fel néhány házat. Az Árpád-kori települések házain kívül álló ún. külső kemencéket ismerünk Ikervár 10-11. századi temetőjéből (1988: Kiss Gábor), Ják-Apáti ház (VALTER Ilona) és Pápóc (1996: P. HAJMÁSI Erika) feltárásaiból. Az 1996-1998. évi őrségi vasútépítést (magyar-szlovén vasút) megelőző régészeti feltárása Bajánsenye határában elsősorban középkori, 130 E sorok szerzőjének 1996. évi közöletlen feltárása. 131 A sajnos máig közöletlen. A munkát kérésemre Kiss Gábor folytatta.
