Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/2. (2009) (Szombathely, 2009)
ILON Gábor: A RÉGÉSZETTUDOMÁNY MÚLTJA, JELENE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐJE
a velemi Szent Viden BANDI Gábor vezetésével FEKETE Mária, MARTON Erzsébet és SZABÓ Miklós (Szépművészeti Múzeum) részvételével a késő bronzkor és a vaskor időszakát célzó kutatások indultak. Ebben az időszakban a burgenlandi Tartományi Múzeum (Eisenstadt) és a Provance-i Egyetem (Aix-en Provence), valamint a Magyar Nemzeti Múzeum 104 voltak a legfontosabb partnerek. Később, 1988-94 között francia-magyar kutatási program célozta meg ugyanitt a kelta kor vizsgálatát. Savaria territóriumán új lendületet kapott egy addig szinte kutatatlan téma, az út- és őrállomások vizsgálata TÓTH Endre (Magyar Nemzeti Múzeum) és CSERMÉNYI Vajk munkálkodásának eredményeként (26.4., 32.4. ábra). 1974től vette kezdetét a szakszerű középkor kutatás, P. HAJMÁSI Erika belépésével, akinek első munkái 1975-1976-ban a karakói földvár és a pápóci műemlékegyüttes (35.1-2. ábra) vizsgálata volt. Ezzel a középkori leletanyag rendszeres leltározása is elindult. A legkésőbb a népvándorlás- és korai középkor kutatása lépett új minőségi szakaszba. BAKAY Kornél, majd különösen Kiss Gábor megyébe kerülésével az addig mostohán kezelt korszak kutatása virágzásnak indult. Ezt Vasasszonyfa, Lukácsháza és Izsákfa avar kori temetőinek (34. ábra), valamint a kőszegi Óház ásatásai jelzik. Mellettük a korai magyar határvédelem (pl. Vasvári sánc) és a Karoling határtartomány kutatása (BANDI 1983: 260) is megkezdődött a külső munkatárs VÉKONY Gábor (ELTE) bevonásával. A korai várak topográfiai felgyűjtésére DÉNES József tett kísérletet. A koronát erre a kutatástörténeti szakaszra Kiss Gábor monográfiájának (Kiss 2000) megjelenése tette fel. Érthető, hogy a fenti régészeti kutatásoknak, s azok eredményeknek is köszönhetően a múzeumot 1979-ben tudományos kutatóhellyé nyilvánították. Közben - valószínűleg a kérdésben már járatos BAKAY Kornél megyébe kerülésével - újra felmerült a régészeti topográfia első kötete elkészítésének gondolata, de hamarosan lekerült a napirendről. A kiszemelt terület a kevésbé kutatott, hajdani celldömölki járás volt. 105 Az 1980-as években a termelő szövetkezetek államilag finanszírozott meliorációs beruházásainak köszönhetően - máig csak részben dokumentált - új lelőhelyeket ismerhettünk meg. Külön kiemelésre érdemes, hogy ebben időszakban készült el (1982) az új és rendkívül színvonalas állandó kiállítás „Tájak - Korok - Települések" címmel, ami még ma - ütött-kopottan és avittan - is áll. A rendszerváltás eufóriájában kísérlet történt a számítógépes nyilvántartás 106 egyébként nem engedélyezett bevezetésére, ami azonban itt - ahogy az ország más megyéiben - is túl korai lépésnek bizonyult, s semmilyen eredményt nem hozott a nyilvántartási elmaradás felszámolásában. A súlyponti kutatási területek egy része (Velem-Szent Vid, Savaria-Szombathely) a MiSKE-féle első korszakra vezethetők vissza. Ugyanakkor kibővült és megerősödött Sé, a neolitikum és rézkor, valamint Savaria territóriumának, továbbá a népvándorlás- valamint az Árpád-kor kutatásával. A megye „fehér foltnak" számító régióiban kezdődtek elsősorban topográfiai jellegű kutatások és kisebb ásatások. Az utolsóelőtti régészeti „béke évben", 1994-ben mindössze hat, néhány napig tartó leletmentő feltárást 107 végeztek az osztály munkatársai. A periódus zárásaként - és egy új korszak előrejelzéseként - 1988-1993 között folyt a góri víztározó építését megelőző régészeti munka (30.4-5. ábra) DÉNES József és ILON Gábor irányításával, ami akkoriban az ország egyik legnagyobb volumenű ásatása volt. Ennek kapcsán történtek meg régészeti anyagon a megyében az első, sorozatjellegű természettudományos vizsgálatok. 1996-TÓL NAPJAINKIG: A NAGYIPARI ÉS A KOMPLEX RÉGÉSZET A rendszerváltást követően a megjelenő új törvények (1997. évi CXL, 2001. évi LXIV.) és a kapcsolódó rendeletek szabályozzák tevékenységünket. Míg a Kulturális Örökség Igazgatósága csak a védett régészeti lelőhelyekre koncentrált, addig jogutóda a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal - mint államigazgatási szerv és hatóság 104 A Vas megyei Múzeumi Szervezet VI. középtávú ötéves terve. Kelt 1981. júl. 10. a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága Irattárában 24-20-2/1981. szám alatt. 105 Lásd a múzeum VI. középtávú ötéves tervét. 106 Beszámoló a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága munkájáról (1989-1991). Kelt 1992. jún. 9. Lásd a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága Irattárában ikt.sz. nélkül. Rövidesen - 1993-ban - nem csak ez az álom, de a múzeumi általános optimizmus is szertefoszlott. Ugyanis ebben az évben élte fel utolsó költségvetési tartalékait a megyei múzeumi szervezet. A költségvetési finanszírozás már csak a bérek és járulékai valamint szűkösen az üzemeltetés 90-92 %-át fedezte. A szakmai és tudományos feladatokra már egyetlen fillér fenntartói támogatás sem jutott. Lásd ehhez az 1994. február 16.-Í 1993. évi munkajelentést (Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága Irattára, 21-10/94.). 107 Lásd a szervezet 1994. évi munkajelentését. Kelt 1995. április 10. (Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága Irattár, 21-16/3/95.).
