Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/2. (2009) (Szombathely, 2009)

VÍG Károly & BALOGH Lajos: A SZOMBATHELYI SAVARIA MÚZEUM TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRÁNAK TÖRTÉNETE

volt, mely viszont időben nagyobb teret engedett az olyan anyagok feldolgozásának, melyek a fenti problé­mákkal nem függöttek össze - írja évi jelentésében. Ennek ellenére 350 darab ősnövényt gyűjt Hosszúpe­resztegen, de a velemi óriás szelídgesztenye és a kámoni óriás jegenyefenyő ajándékba kapott korong­jai révén a dendrológiai gyűjtemény is két komolyabb példánnyal gyarapodik. A Bakony-kutatás keretében Devecser közelében végzett ősnövénygyűjtés közben ko­ra neolit (pattintott) kőeszközökre bukkan, amelyeket a veszprémi Bakony Múzeum régészének ad át. Az osz­tály adattárát ez évben többek között CHERNÉL Kálmán kőszegi történész 5 kötetes naplójának a Pannonhalmi Apátság Levéltárában, továbbá CHERNÉL István néhány levelének a szombathelyi Állami Levéltárban őrzött pél­dányairól készített reprodukciókkal gazdagítja. Miként 1962 óta oly gyakran, idén is a Természetvédelmi Napok megrendezése jelentette az osztály legjelentősebb nép­művelési tevékenységét, melynek keretében ezúttal a Szelestei Arborétum napja volt a súlyponti rendezvény. 192 1973- ban az osztály fejlődésében jelentős esemény­kéntkönyveljük el a [központi könyvtártól hagyományo­san külön kezelt; VK-BL] természettudományi könyvtár Salgó-polcokkal történő berendezését - írja évi jelentése elején az osztályvezető, amely kis eredménynek tűnhet, de egy vidéki múzeum szűkös életében mégis nagy jelentőséggel bír. HORVÁTH Ernőt Kőszegi-hegységbe vezető, recens növénygyűjtő útjára elkíséri SZŐKE Péter madárhang-kutató, aki az út során készített felvételeinek másolatát átadja a múzeumnak. Az idei Természetvédel­mi Napok kiemelt rendezvénye a most is HORVÁTH által szervezett Carolus Clusius-emlékkkiállítás és -emlékülés, a tudós Pannóniába érkezésének 400. évfordulója alkal­mából. A Vasi Szemle számára is ez évben készülnek el a Clusius-évforduló kapcsán írt, részben társszerzős tanul­mányai, amelyek a témakör ismerete szempontjából máig fontos háttéranyagul szolgálnak. HORVÁTH részt vesz a nyitás előtt álló Vasi Múzeumfalu parkosításának terve­zési és kivitelezési munkáiban, de patronálja a Kámoni Arborétum múzeumát és gyűjteményeit is. 1974- ben Hosszúperesztegen több mint kétezer ása­tag puhatestűt gyűjt, de ugyanerről a lelőhelyről szár­mazó, nagyobb mennyiségű ősnövényanyag is prepará­lásra kerül. A könyvtár Salgó-polcokkal történő ellátása alkalmából az év során férjhez ment NASZÁDOS Máriával (KISKÉRI Lajosné) elvégzik a szakkönyvtár átrendezését és revízióját. Örömteli esemény, hogy a Természettudo­mányi Osztály végre önálló laboratóriumhoz jut amely megkönnyíti a laborálási munkákat. A Természetvédel­mi Napok jelentős eseménye 1973-ban a kőszegi HERMAN Ottó Parkerdő avatása, 1974-ben pedig az ala­kulóban lévő Őrségi Tájvédelmi Körzet természetvédel­mi problémáinak helyszíni megvitatása. 193 1975 szeptemberében kerül az osztályra EKK István botanikusként, de december 1-jével már távozik is. Az osztály raktárának födémfelújítására és az ezzel járó raktári anyag mozgatására kerül sor, amely csak a következő évben fejeződik be. 1975 több nagyszabású kutatómunka beindulásának éve is. A pécsi Janus Panno­nius Múzeum Természettudományi Osztályával együtt­működésben elkezdődik az Őrség lepkefaunájának kuta­tása; a begyűjtött anyagból UHERKOVICH Ákos meghatá­rozása után 1300 példány kerül a Savaria Múzeumba. Ismét beindul a nyugat-magyarországi lignitterület rétegtani kutatása. Az innét származó fúrásminták a mú­zeum gyűjteményébe kerülnek, ősnövényanyaguk meg­határozására HORVÁTH Ernőt kérik fel. Jelentős paleobota­nikai anyagot gyűjt Balatonszentgyörgy téglagyárának agyagfejtőjében is. Az osztály mag- és termésgyűjtemé­nye a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumtól kapott 266 darab mintával gazdagodik. Jelentős állóeszköz-gya­rapodást jelent egy korszerű kutatómikroszkóp beszerzé­se. 1976-ban KISKÉRI Lajosné preparátor szülési szabad­ságra megy, akit helyett részmunkaidőben TENDLI Jénos­né segít be. HORVÁTH Ernő az év elején indítja útjára az Alpokalja Természeti Képe kutatási programot, melynek tervezetét már előző évben megfogalmazza. Ez - hason­lóan az 1962-ben indult Bakony- és a később ezt követő Mecsek-kutató programokhoz - egy nagyszabású, hosszú távú természettudományos kutatás terve, amely­nek célja a még sok fehér folttal tarkított alpokaljoi táj sokrétű feltáráso és komplex természeti képének meg­rajzolása (HORVÁTH 1981b). 194 1977-ben, vagyis a meghirdetés utáni második évben az Alpokalja-programba már 44 kutató kapcsolódik be. Gyűjtött anyagaik zöme rendesen a Savaria Múzeumba 192 HORVÁTH, E. (1964-1984): Évi jelentés 1971-72-röl. 193 HORVÁTH, E. (1964-1984): Évi jelentés 19,73-74-ről. 194 HORVÁTH, E. (1964-1984): Évi jelentés 1975-76-ról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom