Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/2. (2009) (Szombathely, 2009)

TÓTH Kálmán: A SZOMBATHELYI KULTÚRPALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE (1900-1910)

igazgatóválasztmányi ülés nem fogadta osztatlan egyetértéssel. Újabb helyszín merült fel: EDELMANN Sebő a Szent István parkot javasolta.

30 A városvezetés is számos közcélú épületet szánt a környékre, amivel városképi hangsúlyokat akartak képezni (SZILÁGYI 2005: 40). Az építési telek kiválasztására létrehozott bizottság a Szent István park baloldalán, a Kálvária utca nyugati végén, a városi villamosvasút végállomása mellett elterülő telket szemelte ki a múzeumépítésre. Mivel a telek utcavonala nem érte el a múzeumépület arányos kialakításához szükséges hosszúságot, megkeresték gróf BATTHYÁNY Lajos elnököt, mint a kijelölt parkrész keleti oldalával szomszédos földterület tulajdonosát, hogy 6 méter széles sávot engedjen át e telekből a múzeum céljaira. BATTHYÁNY nem támasztott akadályokat, így az építési bizottság Szent István parkra vonatkozó döntésével az 1902. decemberi 6-án tartott igazgatóválasztmányi ülés is egyetértett. Az ekkor ismét megalakított építési bizottság SZABOVICS Ottó

31 szombathelyi építészt kérte fel az új építési tervezet, vázlatrajzok és költségvetés elkészítésére (KÁRPÁTI K. 1903: 26-27). A múzeumot a szekszárdi mintájára kívánták felépíteni.

32 A most már véglegesnek tűnő helyszínnel nem minden választmányi tag értett egyet. Az 1902. december 6-ai igazgatóválasztmányi ülésről betegsége miatt távol levő SEEMANN Gábor levélben nyújtotta be tiltakozását, részletesen kifejtve a Szent István park, mint építési helyszín ellen szóló gyakorlati, idegenforgalmi és városépítészeti érveket.

33 A levél végén SEEMANN kérte a közgyűlést, hogy az igazgatóválasztmány határozatát másítsa meg és mondja ki, hogy a múzeum csak az „élő város" területén épülhet fel. Véleményét - a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének a Szent István parkbeli építkezés ellen emelt kifogásaira hivatkozva, korábbi állásfoglalásának megfelelően -JÁNOSSY Gábor is osztotta: Ott van az eredeti gyönyörű idea: hogy a Deákliget hátterében álljon [a kultúrpalota]. Hogy annak a hatalmas térnek monumentális befejezése legyen, s egyúttal elfödje a Szent Márton utcából a térre látszó apró házakat és üres telkeket.... Hogy ami a fő - fölkereshesse itt a palota gyűjteményeit az év minden szakaszában, a hét minden napján mindenki. Azért marad a ligetből - ligetnek is elég térség s a kultúrpolota is a legjobban és legszebben érvényesül e helyen. Ha az alapzati munkálatok sok pénzbe kerülnek - vizsgálják meg szakértők újra a kérdést. A többletköltséget Szombathely város közönsége, meg a viruló székváros iránt lelkesedő vármegye társadalma elő fogja teremteni.^ A Szent István parkot és a SzABOVics-féle tervvázlatokat az 1903. április 26-án tartott egyesületi közgyűlés végül azzal a kikötéssel mégis elfogadta, hogy ha a város alkalmasabb helyet adhat, vagy más módon juthat az egyesület megfelelőbb telek birtokába, a múzeum ott legyen felépítve (KÁRPÁTI K. 1903: 27-28). Érdekes, hogy maga a tervező is jobbnak tartotta a Deák-ligetet, mint a központtól távol eső Szent István parkot.

35 A tervek 1903 májusában kerültek a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége elé,

36 októberben érkezett a hivatalos értesítés arról, hogy nem engedélyezik a Szent István parkban az építést.

37 Élénk sajtóvita indult, a legtöbben az eredetileg felajánlott helyet, a Deák-ligetet támogatták. A legjobb érvelést talán a Vasvármegye 1903. november 1-jei számában találjuk: a lap emlékeztetőül leközölte a kultúregyesület létesítése tárgyában a városi közgyűlésen 1899. július 25-én jegyzőkönyvbe vett emlékiratot.

38 A városi közgyűlés 1904. január 22-én újratárgyalta a kultúrpalota elhelyezésének ügyét, mivel a kultúregyesület igazgatóválasztmánya végre ismételten kérte az eredetileg felajánlott telket. A határozati javaslat vitáján az egyik képviselő kifejezte afölötti sajnálkozását, hogy a város egyik legszebb parkját engedik át a múzeum megépítéséhez. Végül a közgyűlés 41 szavazattal, 1 ellenében, megerősítette a 91/1899. számú határozatot és 30 A vasvármegyei kultúregyesület. - Szombathelyi Újság, 1902. november 16. 8. p.; A SZABOVICS Ottó által tervezett épület belső térelosztásáról lásd: A kultúrpalota helye. - Vasvármegye, 1903. február 1. p. 5. 31 SZABOVICS Ottó (1854-1904). Munkásságáról lásd MELEGA (2004). 32 A szombathelyi múzeum ügye. - Szombathelyi Friss Újság, 1902. november 16. p. 8. A szekszárdi Wosínsky Mór Múzeum, amely HERZOG Fülöp és SCHICKEDANZ Albert tervei szerint, neoreneszánsz stílusban, eleve múzeumi célokra épült, 1902. november 1-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, http://www.wosinsky.extra.hu/a_muzeum-a_muzeum_tortenete.html (Letöltés: 2008. január 8.) 33 Savaria Múzeum, Történeti Adattár, SMTA. 2/1902. A levél részleteit lásd TÓTH K. (2004: 54-57). 34 A kultúrpalota. - Vasvármegye, 1903. április 23. p. 1. 35 A kultur-palota tervei. - Vasvármegye, 1903. január 30. p. 3. 36 A kultúrpalota tervei. - Vasvármegye, 1903. május 12. p. 3. 37 1903. október 7-én kelt 506. sz. leirat tartalmazta a telek kérdésben elfoglalt főfelügyelőségi álláspontot. Az irat nincs meg, de a főfelügyelő 1904. március 5-én kelt leirata utal rá. Lásd: Savaria Múzeum Történeti Adattár, SMTA. 4/1904. 38 A kultúrpalota ügyéhez. - Vosvármegye, 1903. november 1. p. 4.