Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/2. (2009) (Szombathely, 2009)
VÍG Károly & BALOGH Lajos: A SZOMBATHELYI SAVARIA MÚZEUM TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRÁNAK TÖRTÉNETE
nappal később levélben számolt be az esetről a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségének: Az 1936/37. évi államsegély I. részleteképpen érkezett 450 pengőnek átvételét igazolva, egyúttal jelentem, hogy abból - itt történt téves kézbesítés folytán - 100 pengőt a természetrajzi tár vette fel, melynek őre azt nem akarja visszaszolgáltatni, miután múltévi elszámolását a magáéból fedezett hiánnyal zárta le. A fenntartó Kultúregyesületet fel fogom hívni, hogy ezt a 100 pengőt térítse meg az állami számlának. A levél folytatásában a leltárkönyvekről számol be PÁVEL: A természetrajzi tárnak von 1./ a könyveiről egy cédulakatalógusa és Leltári Naplója, 2./ egyéb anyagáról pedig leltára és Növekedési Naplója. Ezek azonban szabadon álló ívek, melyeket a tár őre a folyamatban levő leltározás után akar csak beköttetni. Egyelőre - azt mondja - pénze sem volna a kötésre. 146 A Kultúregyesület elnökségéhez is azonnal levelet ír:... az állami segélyből 100 (egyszáz) pengő az általam történt elhomarkodott és téves kézbesítés folytán a természetrajzi tár őréhez jutott (...). A folytatásban kéri a 100 pengő megtérítését. 147 Az államsegély 1937. november 29-én folyósított második részletéből sem kapott a tár. 148 Az iratanyagban ebben az évben találunk első ízben utalást arra vonatkozóan, hogy a Hosszúpereszteg határában fekvő üledékek ősmaradványokat rejtenek. (HORVÁTH Ernő, aki 1953-tól vezette az osztályt, közel negyven év múlva a település közelében működő homokbányából jelentős mennyiségű gerinces- és puhatestűmaradványt gyűjtött.) A Veszprém és Rábahídvég között épülő közút hosszúperesztegi szakaszánál 2 db csontot találtak, amelyeket 1937-ben beszolgáltattak a múzeumba. 149 A múzeum 1938. évre szóló, 1937. október 5-én kelt munkatervében a természettudományi tárral kapcsolatban igen szűkszavú a terv készítője: pénz hiányában áll a munka, Pákay Gáyer levelezését rendezi. A munkajelentés (kelt 1939. február 10.) sem számol be sokkal többről: A tár állománya 1937. dec. 31-én 10254 db, gyarapodás 1938 során 188 db. Törzsállomány az év végén 10442 db. Anyagiak hiányában a tár őre csak a tárgyak konzerválásán és a Gáyer-féle levélhogyaték csoportosításán dolgozott. 150 A Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége 1938 elején részletes beszámolót kért az egyes tárakban a leltározottság mértékéről, a leltárkönyvek meglétéről. PÁKAY Arnold válasza a legkimerítőbb a többi őr pár soros leírásához képest. Ugyanakkor átfogó képet ad az elődök és az általa folytatott nyilvántartási gyakorlatról: A természetrajzi tárnak 1908-ban - tehát a múzeum megnyitása idejében - készült leltára, amelyben az akkori őr, néhai Chernél István, szekrényenként és dombonként sorolta fel o meglévő állótokat annak megjelölésével, hogy kitől és honnan származnak. 1913-ig folytatólagosan felsorolja a gyarapodás anyagát is. Tulajdonképpen nem is leltár, hanem nyilvántartási napló féle volt. A gyűjtemény 1913-tól 1923-ig gondozatlanul állott, úgyhogy ezalatt az idő alatt a madarak egy része tönkrement, kisebb része egyáltalán nem volt feltalálható, amikor az új őr, néhai Gáyer Gyula dr. átvette és 1923. morc. 30-i bejegyzése szerint az anyagot számba vette. Gáyer kiselejtezési naplót nem készített, hanem piros tintával jelölte meg a hiányzó vagy kiselejtezésre ítélt tárgyakat. Gáyer ettől az időtől kezdve új leltárt - helyesebben nyilvántartást - készített, részben készíttetett, amelyben felsorolásra került a tár okkori anyaga 1928 végéig. A felsorolás nem folytatólagosan történt, hanem a természet különböző köreibe (állat-, növény-, ósvónyország, őslénytani és irodalmi anyag) tartozó anyagot szekrényenként vagy csoportonként 1-gyel kezdődő sorszámokkal megjelöltén - azonos tárgyakat egy sorszám alatt, de o darabszám feltüntetésével - sorolja fel a nyilvántartás céljára szolgáló könyvek egymástól távol eső lapjain. A gyarapodás bejegyzése többnyire az egyes megfelelő csoportoknál történt 1929-től 1931. augusztus 25-ig. Gáyer külön jegyzéket készített a képekről és cédulakotoíógust Vas vármegye természetrajzi irodalmáról, meg a Herbarium hortense anyagáról, de annak megjelölése nélkül, hogy az egyes tárgyak hol találhatók. A kiállított tárgyakat - a fényképek kivételével - nem számozta meg. A bútorokról leltár nem készült és máig sincs. Mikor a szertárt 1933-ban átvettem, első dolgom volt a leltár szerint feltüntetett anyagot számba venni. Kitűnt, hogy a szekrényekben lévő anyag tekintélyes része egyáltalán nincs leltározva. Áll ez főként a vasmegyei 147 Savaria Múzeum, Történeti Adattár, SMTA. 47/1937. 148 Savaria Múzeum, Történeti Adattár, SMTA. 68/1937. 149 Savaria Múzeum, Történeti Adattár, SMTA. 7/1937. 150 Savaria Múzeum, Történeti Adattár, SMTA. 36/1938.
