Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/2. (2009) (Szombathely, 2009)
TÓTH Kálmán: A SZOMBATHELYI KULTÚRPALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE (1900-1910)
Feltűnő a pártoló tagok számának 70-75%-os csökkenése 1899 és 1912 közt. 1902-ben a 151 „fős" szombathelyi pártoló tagságot 59 nő és 90 férfi, továbbá a ferences rend, valamint a BAUER és GOLDSCHIDT cég jelentette. A 172 vidéki pártoló tag közt 14 nőt és 125 férfit találunk, a fennmaradó 33 mind Vas megyei község. Ebből nyolc a sárvári járáshoz, azon belül is az ölbői és a vele szomszédos hegyfalui körjegyzőségekhez tartozott. A szombathelyi járás söptei körjegyzőségének községei közül csak Salfa és Köveskút maradt ki a sorból. A körmendi járás horvátnádaljai körjegyzőségének valamennyi községe csakúgy, mint a szentgotthárdi járás kercai körjegyzőségének községei, valamint a kőszegi járás kőszegszerdahelyi körjegyzőségének községei a pártoló tagok sorába léptek. 14 Az egyesülethez való tatozást az elnök és a titkár által aláírt oklevél hitelesítette, amely valószínűleg KÁRPÁTI Kelemen tervei szerint készült. 15 A taglétszám stagnálása vagy éppen csökkenése nem jelenti szükségszerűen egy társadalmi szervezet működésének elsekélyesedést. Az 1902. évi titkári jelenés így fogalmazott: Tagjaink számában a lefolyt három év alatt alig tapasztalható lényeges változás. Bár kívánatos lenne, hogy e szám egyre fokozódó emelkedéséről tehetnénk jelentést, de a jelen viszonyok között, midőn az egymás nyomában keletkező új és új egyesületek oly sokféle címen fordulnak a megyei társadalom áldozatkészségéhez, erre - azt hiszem - legalább egyelőre nem lehet számítani (KÁRPÁTI K. 1903: 5). KÁRPÁTI állítását a 19-20. század fordulóján fellendülő egyesületi élet néhány Vas megyei adata mellett az a tény is alátámasztja, hogy a korszakban a társasági jó modor, elismertség feltétele volt valamely civil szervezet támogatása, tevékenységében való részvétel (RÉTFALVI 1994: 74). 1878-ban 105 egyesületet tartottak nyilván megyénkben, ebből 18 volt szombathelyi székhelyű és majdnem minden negyedik, 27 kulturális és társasági célú (VARGHA 1880: 321-325). 1908-ban a 123 vasi egyesületből 48 működött Szombathelyen, 75 pedig a járási székhelyeken. A megyeszékhelyen nevük alapján 13 közművelődési és művészeti célú egyesület azonosítható (FÓTH 1908). A korabeli sajtó azonban nem tükrözi ezt a sokszínűséget. 1911-ben a Vasmegyei Napló kulturális vonatkozású híreinek fele például a kultúrpalotához, egyharmada a kultúregyesület működéséhez kapcsolódott. Egyetlen újság egy évfolyamából vett gyűjtés nem jogosít fel bennünket messzemenő következtetések levonására, csupán arra jó, hogy jelezze a Vasvármegyei KulturEgyesületnek a 20. század első felében betöltött kiemelkedően fontos szerepét a vármegye és a megyeszékhely kulturális életében. BONYODALMAK AZ ÉPÍTÉSI TERVEK KÖRÜL 1899 novemberében, a Vasvármegyei Kultur-Egyesület igazgatóválasztmányának első ülésén ÉHEN Gyula polgármester, egyesületi alelnök javasolta, hogy gróf BATTHYÁNY Lajos elnök kezdeményezze a megfelelő fórumokon egy „kultúrmúzeum" építési terveinek ingyenes elkészítését. 16 Az államsegély megítélése után, közel egy év múlva, 1900 októberében LÁSZLÓ Sándor 17 mérnököt kérte fel a választmány erre a feladatra. Ugyanezen az ülésen bizottságot is választottak az építési ügyek intézésére. 18 LÁSZLÓ Sándor az általa elkészített terveket 1901. március 29-én terjesztette az egyesületi közgyűlés elé. Eszerint a 700 négyzetméter alapterületű palota oszlopcsarnokos, középső, emeletes részét két oldalról magasföldszintes épületszárnyak zárták volna közre. Az emeletre az igazgatósági tanácskozóterem és egy irodahelyiség, a földszint homlokzat felőli részébe a néprajzi gyűjtemény és a könyvtár, hátul a déli oldalra a képtár került volna. Az építés költségeit a mérnök 100 000 koronára tette. Az épületet a mai Savaria Múzeummal megegyező helyre, a város által 1899-ben felajánlott kert déli oldalára tervezte, helyet hagyva egy park létesítéséhez is. A közgyűlés a tervek beható tanulmányozására felülbíráló albizottságot hozott létre és LÁSZLÓ Sándort felkérte, hogy az esetleges észrevételek alapján módosított tervezetet legkésőbb 1901. április 15-ig a terjessze a választmány elé. 19 Ennek megtörténte után a vezetőség engedélyeztetés végett benyújtotta a terveket a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségéhez és a magas építési költségek fedezetére kérte az államsegély 80 000 14 Vasvármegye területén lévő községek, városok, az ezekhez tartozó puszták, majorok és telepek, körjegyzői székhely és járási beosztás szerint. [Szombathely], [1901?] p. 14. 15 A Vasvármegyei Kultur-Egyesület választmányi ülése. - Vasvármegye, 1899. november 9. p. 1. 16 A Vasvármegyei Kultur-Egyesület választmányi ülése. - Vasvármegye, 1899. november 9., p. 1. 17 LÁSZLÓ Sándor (1868-?) munkásságáról lásd SZILÁGYI (2005: 158-159). 18 Újdonságok. - Rábavidék, 1900. október 7. p. 4. 19 A kultur palota kérdése. - Vasvármegye, 1901. március 31. p. 3.
