Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/2. (2009) (Szombathely, 2009)

HORVÁTH Sándor: A NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNY TÖRTÉNETE

1931/32-ben szerezte PÁVEL a nagymizdói 89 esztendős volt számadó juhásztól, ZSÁMÁR Gábortól. A leírása szerint: Dudafelszerelés bőr nélkül, 9 darabból. Egyszerű vonaldísszel és stilizált ólomfoglolatokkal. Rávésve: '1863. Horváth János Egyhollósi csordás'. A kisebbségeknél gyűjtve csak ritkán jegyzik fel a tárgy helyi nevét /pl.: Kurugla (Ofenkruch). Alsórönökről (1048). „Liszttartó edény (Kokhl). egy fából" Alsórönökről (1051), „hajdiván (locni) (1186). Sűrűházáról/; s nem világos a magyar név használata sem: az, hogy éppen a helyi, tájnyelvi változatot jegyzik-e fel vagy sem? Például a „lónyig = lóbéklyó" Magyargencsről (276), vagy a „hajdiván (szalmastrág) (384). Szattáról. Csak feltételezzük, hogy az első szó a helyi kifejezés. A vásárláskor általában nem jegyezték fel a növedéki naplóba az eladó nevét; talán csak kivételes, hogy amikor 1915-ben „Rosenstingl"-től vásárolnak egy rohonci „hátas parasztszéket", akkor ezt feljegyzik (547) Csak az ajándékozók nevét tudhatjuk meg. 1928-tól PÁVEL Ágoston kicsit több gondot fordít ezekre az adatokra, de a vételnél ő sem jegyzete fel következetesen az eladót. Sőt, néha a vételnek is csak a tényét állapítja, meg, azt nem veti papírra, hogy kitől vette (például az 1-3. és a 6, 8. tételeknél 1929-ben). DÖMÖTÖR Sándor már PÁVELNÁL is következetesebb, de nála is megesik, hogy nem jegyzi fel az eladót vagy az ajándékozót. Viszont a tárgy készítőjét az 1928-as 4. tételnél ismerhetjük meg először: ROSEHTHAL Endre reáliskolai tanító Egyházasrádócról 4 húsvéti tojást ajándékozott, ezek készítői BAZSÓ Etelka, GYÜRKI János és NÉMETH Károly - bizonyára a tanító úr diákjai - voltak. 1930-ban újabb készítő neve is felbukkan: Csigatészta, vagy 'ludgége' csináló (levestészta). Csánigról, Németh János készítménye 2 darabból és 2 drb. Karosszék, diófából, kukoricafosztóssal bevonva. Az öreg Németh János csánigi ezermester kezemunkója, valamint további bejegyzések a készítőkről más tárgyaknál. A 30-as években PÁVEL több tárgyat vásárolt FÜRNFJERG Samu régésztől, valamint TÓTH Sándortól, az „egykori múzeumi laboránsától, ahogyan PÁVEL titulálja az egykori mindenest házmestert, néprajzi gyűjtőt. Alkalmanként néhány tárgyat áttesznek a régiségtárból: így lesz a néprajzi gyűjtemény része három vallásos témájú, részben rongált üvegkép 1933-ban. A tárgyak használata is javarészt homályban marad. A használatukra való utalás csak alkalomszerű, s akkor is gyakran magára a tárgyra írták fel a feljegyzést; például a KÁRPÁTI idejében Lovászadról gyűjtött „lepedőnyomón" (59.1171.1). ez áll: Lepődő nyomó olyan forrón mire lepedőt tesznek. A 38,5x6,5x1 centiméteres félkeményfa, lapos, késlakú tárgy felső felén fúrt lyuk van, melybe 2. táblázat. A néprajzi műtárgyak megoszlása tárgycsoportonként napjainkban Table 2. Division of the ethnographic artworks in object groups at the present time 3 db selyemvorrottos 29,80 Hosszúper eszteg 3. Selyemhímzés 10,00 Hosszúpereszteg 17. Vászonvarrottas 8,00 Hosszúper eszteg 18. Férfi ruházat 38,00 Németcsencs 28. Menyecskeruha és cipő 26,00 Pinkamindszent 185, 186. Női öltözet 20,00 Velem 212. Vörösréz tepsi 7,00 Szilvágy 323. Hajdina- és köles-koptató 8,00 Viszák 3c-4. Bucska (borosedény) 8,00 Viszák 365. 25 rőf rongypokróc 12,50 Senyeház 394. Álló tükrös 10,00 Róbahídvég 487. Prés 21,00 Újlak 661. Régi népi öltözet (slingelt fejkendő, ujjas ing, piros mellény, (...). 14,00 Velem 927. Szövőszék 20,00 Alsóőr 1369. Mennyezetes ágy 21,00 Tömörd 1370. Rérgi horvát női ruházat (5db) 32,00 Kertes 1371. Rongypaplan 10,00 Őriszentpéter 1460. Lóca (fából) 18,00 Olaszfa 1498. Kézi vetőgép 15,00 Abdaióc 1687.