Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/2. (2009) (Szombathely, 2009)

HORVÁTH Sándor: A NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNY TÖRTÉNETE

Egyik első döntésük az volt, hogy a néprajzi termekből ki kell selejtezni a középen elhelyezett tárgyakat; csak a falon levők maradhatnak, hogy a néprajzi kiállítótermek zsúfoltságán enyhítsenek. A kisebb jelentőségű anyagokkal vidéki múzeumokat akartak létrehozni: Kőszegen a várban, Sárváron és Körmenden a várkastélyok dísztermeiben, Celldömölkön az apátság épületében, Lékán a várkastélyban. S felmerült egy németújvári múzeum létesítésének a lehetősége is. Mindenütt megkezdték a műkincsek leltározását: TÓTH Sándor és MISKE Kálmán ezzel kapcsolatban különösen Németújvárott talált ellenkezést (DÖMÖTÖR 1952: 7). Mindezek azonban csak tervek maradtak, hiszen a kivitelezéshez nem volt elegendő idő. MISKE Kálmán 1920. január 7-én hét és féloldalas levélben foglalja össze a múzeum helyzetét, illetve a jövőbeni feladatokat. Kihangsúlyozza, hogy az őskori régészeti, valamint a néprajzi anyag tudományos értéke a vidéki múzeumokban szokottnál sokkal nagyobb. Ezért is muzeális törekvéseink fő czélját csokis elsősorban is e két gyűjteménynek szakszerű fejlesztése, azok anyagának gyarapítása, kiegészítése, az ott őrzött anyag ismertetése illetőleg tudományos feldolgozása és így hozzáférhetősége képezheti. A néprajzi gyűjtemény fejlesztését a következőképp gondolta: a typikus parasztházak alapméreteit felvételekben megörökítjük, és nem különben, hogy ezeknek külsejéről részletes képeket beszerezzünk. Az így nyert anyagból pedig egy albumot fektessünk fel. Gyűjtenünk kellene a most mór tizenkettedik órában a régi parosztbutorokat és ugyancsak a már már kivesző félben levő fából készült, különböző typusu préseket, faragott kapufelfákat stb stb. És ugyancsak összegyűjteni, és szobán miképen hangjegyekben megörökíteni a már már legközelebb teljesen feledésbe menő németségi dalokat. Végre pedig meg mentenünk kellene a már csak itt ott még létező népviselet utolsó nyomait. A továbbiakban MISKE megállapítja, hogy a néprajzi részlegnek nincs egyetlen szakkönyve sem, tehát a hiányos iparművészeti mellett ezt is erőteljesen kellene fejleszteni.

29 Az Annales Sobarienses III. kötetében a néprajzi tárról a következőt olvashatjuk: A tár rendkívül gazdog anyaga csak szakszerűbb és áttekinthetőbb elrendezésben 11. ábra. A múzeum néprajzi tára 1925-ben (HK.308.) Figure 11. The museum ethnography gallery in 1925 (HK.308.)