Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/2. (2009) (Szombathely, 2009)
HORVÁTH Sándor: A NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNY TÖRTÉNETE
bekerült az a szombathelyi óhaj, hogy fényképezőgépet és fonográfot vennének a minél szélesebb körű néprajzi gyűjtéshez (ANONYM 1914: 188). A fényképezés jelentőségével már a régészeti egylet időszakában tisztában voltak a vasi kutatók, régiségbarátok: KNEBEL rendszeresen fényképekkel gazdagította a tárat, olvashatjuk az egylet jelentéseiben. Az első országos néprajzos muzeológusi továbbképzésen pedig kiemelt helyet foglalt el a fényképezés fortélyainak az elsajátítása. A folklór fonográfos gyűjtésére a BÁTKY-féle útmutató is buzdított (BÁTKY 1906: 13). Nem feledhetjük azt sem, hogy VIKÁR Béla már 1895-től - Európában elsőként - gyűjtött fonográffal népzenei anyagot (KODOLÁNYI 2002. 939). 9. ábra. Szövőszék „restauráltatása" asztalosműhelyben 1916-ban Figure 9. "Restoration" of a loom in a joiner's workshop in 1916 Talán fonográfot is vásároltak a szombathelyi múzeum néprajzi tárának: PÁVEL még talált régi fonográf lemezeket, amelyek tartalmát azonban érdemben nem sikerült kideríteni. Ezek azóta el is tűntek, lappanganak vagy haza sem kerültek azután, hogy másolásra Budapestre küldték őket. A vasvármegyei Múzeum birtokában, - és pedig máig az iparművészeti Jár állományában, mától kezdve a Néprajzi Táréban - von 23 ép, 6 repedt vagy sérült henger (9-et - sajnos - ki kellett selejtezni, mert teljesen össze voltak törve). Ezeket a felvételeket valószínűleg néhai Kárpáti Kelemen, a múzeum egykori igazgatója készíthette; két dobozon szám is látszik: 1903 és 1906. A felvétel tárgya nincs jelezve, vagy pedig halvány és már alig olvasható ceruzafelirat jelez a doboz tetején 1-1 nevet, vagy 1-1 községet. Közelebbi adatok teljességgel hiányoznak. Nyílván népdalok felvételei ezek, azonban a tudományos érdek nem csekély kárára nagyon hiányos katalogizálással. - írta PÁVEL 1935. június 18-án a közgyűjtemények főfelügyelőségének. 26 1941-ben azonban a Néprajzi Múzeumban megtalálták a lemezeket. LAJTHA László megvizsgálta azokat, s megállapította, hogy egy részük nem játszható le, a másik részük pedig nem népzenei anyagot tartalmaz. De hogy mit tartalmaz, azt nem írta meg PÁvEL-nek. DOMANOVSZKY György 1941. november 20-án kelt levelében jelezte, hogy postán küldik vissza őket Szombathelyre. De hogy megérkeztek-e, arról nincs tudomásunk. Sajnálatos, hogy a korai képekből sem sok maradt meg - talán a második világháború utáni, PÁVEL halála miatt bekövetkező gazdátlanság idején kallódtak el. Néhány KÁRPÁTI fotót ma is őriz a néprajzi tár: KÁRPÁTI fotóiból például TÓTH János publikált az Őrségek népi építészete kötetében (TÓTH 1971: 55-56). MISKE Kálmán felterjesztést írt - gondoljuk a miniszternek, hiszen „nagyméltóságod"-nak szólítja - a szombathelyi múzeum ipari és kereskedelmi osztállyal való bővítéséről: A város és vármegye területén létező gépgyárak, bőr, szappan, ezukor, műselyem, szövő, pálinka, eszet, gyufa, kasza, nemez, sör, óra, stb. - sorolja a felkarolandó, felkutatandó területeket. Ez azonban csak az épület kibővítésével valósítható meg. A megépítendő