Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/2. (2009) (Szombathely, 2009)
HORVÁTH Sándor: A NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNY TÖRTÉNETE
7. ábra. A szlovén falvakban gyűjtött műtárgyak szentgotthárdi vasútállomáshoz szállíttatésának költségei 1913-ban Figure 7. Costs for transporting the artworks collected in the Slovene villages to Szentgotthárd railway station in 1913 szarvaskendi földműves készítette - tehát hamisítatlan rendezés: maga a nép rendezte be, s nem a tudós gyűjtő. 16 E teremben emellett a ház szerkezete és díszítése, valamint a konyhaeszközök, a tűzhely, a kemence és a világító eszközök voltak bemutatva. A 3. teremben - 11 szekrényben és 1 tárlóban - „népéleti tárgyak, bobonás házieszközök, gyermekjátékok, hangszerek, szőttesek, varrottasok, hímzések", egy szekrényben a népviselet, továbbá a mézeskalácsos, a kékfestő, a gerencsér mesterség, valamint a falakon mángorlók és botok lettek bemutatva. 17 A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségétől 1910-ben egy új szekrényt kaptak, amelyben hat bábon mutatták be a gyűjtemény viseleteit (ANONYM 1911: —• • 189-190). A korszakra jellemző, hogy kicsinyített házakat makettszerű házakat - mutattak be. Kétkedve kell fogad- AZ ÁTMENETI IDŐSZAK nunk azonban azt, hogy 16. századi házat tártak a látogatók elé. Míg tőlünk nyugatra ez nem volt - s ma sem - rit- Amikor KÁRPÁTI Kelemen 1912-ben tankerületi főigazgató ka, addig nálunk ez kivételesnek számítana. Mivel más for- lett Székesfehérváron, helyette ERDÉLYI Irén lett a néprajzi rásunk nincs ilyen régi velemi házról, feltételesen elfogad- tár vezetője 1919 végéig. Majd röviden VADÁSZ Norbert vejük az állítást. Ez sem lenne egyedülálló, hiszen a szakíró- zette. Végül PÁVEL Ágoston vette át az irányítását, dalomból ismert, hogy egy sági pincét 15. vagy 16. száza- E korszak szakmai munkájának körülményeire világíthadi datálásúnak tartottak, de a szakma az adat hitelességé- tunk rá két aprónak tűnő részlettel. Az egyik, hogy vasúton ben kételkedett (legutóbb HORVÁTH 2009b: 214) (6. ábra), szállították a tárgyakat, illetőleg, ha a gyűjtés helyén nem A gyűjtemény bemutatásakor nem utaltak a céhes volt vasút, onnan előbb szekéren vagy lovaskocsin vitették a anyagra, pedig tudjuk, hogy már a régészeti egylet gyűj- vasútállomásra. ERDÉLYI Irén például a Felsőszölnökről és Rátött céhemlékeket, s a néprajzi gyűjtemény gyarapodási batótfaluról a szentgotthárdi vasútállomásra szállításért 16 naplójába újabb és újabb céhes tárgyakat jegyeztek be. koronát fizetett: 9 koronát a felsőszölnöki, 3-at a rábatótHogy ezeket a néprajzi anyaghoz sorolták, MISKE 1925-ÖS falusi fuvarért, 1-1 koronát pedig a csomagoló anyagokért múzeumot bemutató írásából tűnik ki: a harmadik nép- (drót, spárga, stb), a csomagolásért, a lerakó munkásoknak, rajzi teremben a szekrények tetején céhládák, keramikai valamint a raktárnoknak borravalóként. 18 További 8,06 koroés egyébb tárgyak vannak elhelyezve (MISKE 1925: 57). nába került a vasúti szállítás. A lista szerint 2 láda régiségi Összeségében igaz az a megállapítás, hogy KÁRPÁTI- földedények/ 1 rekesz régiségi iga részek/ 1 rekesz méhnek úttörő szerepe volt a Vas vármegyei néprajzi kutatás kas / 3 fonószer (rokkák). / 1 ágy 2 db szék/ 1 db malom megteremtésében, de nem az ő gyűjtőmunkája alapoz- 1 sajtó prés} 9 Noha az erre vonatkozó számlákat 1916-ban ta meg a néprajzi tárat (Kiss 2002: 451). iktatták, a számlák 1913-ban készültek (7., 8. ábra). 16 Savaria Múzeum, Néprajzi Adattár, SMNA. 56. 3.; ANONYM (1908): A kultúrpalota felavatása. - Szombathelyi Friss Újság 1908. október 13.; PERINTI (1908): Vasvármegye múzeuma. Múzeumunk történetéhez. - Vasvórmegye, 1908. október 11. 17 Kultúrpalota felavatása. - HA. 101. 18 Savaria Múzeum, Történeti Adattár, SMTA. 108/1916. 19 Savaria Múzeum, Történeti Adattár, SMTA. 107/1916.
