Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/2. (2009) (Szombathely, 2009)
HORVÁTH Sándor: A NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNY TÖRTÉNETE
megsemmisült a második világháború folyamán (DÖMÖTÖR 1949: 365). Mi pedig kiegészítjük azzal, hogy nem bizonyítható, hogy ilyen képek valaha is készültek, s ki lettek volna állítva. A tématerv a következő: 1. Mise után Férfiak csoportja, amint a nagygencsi templomból a vasárnapi mise után kijönnek. 2. A szombathelyi piac. A vasárnapi plébánia mise után a közeli falvak férfi lakossága a piacon csoportosul. 3. Női csoport. A pinkosztkirályi népviselet feltüntetése. Nők jönnek a templomból. 4. Iskolás gyerekek az iskolába menet, kezükben a mesternek járó hasáb fával. 5. Iskolás gyerekek az iskolából jövet (Gyöngyösszőllős). 2 6. Gyerekjátékok: kidobálós, hóember, szánkázás, csúszkálás, csigázás, lopdázás, binckézés, kurvózás, falhozverés, birkózás, békázás, gombozás stb. Kislányok játékai, Diákmajális Szombathelyen. 7. Körmenetek: Űrnap Szombathelyen, feltámadás a Kálvárián. Keresztjáró Nagygencsen. 8. Búcsú. Oladi búcsú (tánc, múlatás, gyerekjátékok), vasvári nagy asszony-búcsú (népcsoportok, koldusok, sátrak, st.kút környéke, lacikonyhák. 9. Ondódi cigányok. Lakás, mesterségek, lakomázás a döglött disznón. 10. Olóhcigányok (Szt. Elek tanya, mesterségek, typusok, szokások). 11. Csárdák, malmok, kovácsműhelyek, haranglábak. 11. (Elszámozva. H. S). Cifro házak; kapufélfák; háztypusok. Pajták, górék. 12. Temetési menetek; temetők; fejfák, keresztek. Halottak napján a temetők. 13. Miklósjárás, Lucázás, Betlehemesek, Regősök. Karácsonyfa. Karácsonyest. Karácsonyi babonák. 14. Háromkirályok. Vendéghívó. Lakodalmi menet az életfával; a lakodalmi nép kijön a templomból és táncol a plébánia udvarán (Kethely), Lakoma. Tánc. 15. Kicégerezés. Egyházkelés (őrség). Igézés. 16. Farsangi maskarák. 17. játék pirostojással, ostyázás; pünkösdi Király kisasszonyok. 18. Aratás. Aratók fogadása, aratók szerszómokkal szekereken vonulnak; aratásmunka. Megkötözés, aratókoszorú, hordás, cséplés. 19. Halászat a Rábán (gyerekek halászata, rákászat). 20. Legeltetés. Akol. Pásztorok ostorral, kürttel, fokossal. Stb. 21. Vadászat (ennek fajai): orvvadászat, madárászás. A témák között rendkívül sok jelesnapi található. Emellett az emberélet fordulói, a népi vallásosság, a játék, az aratás és szokásai, az ősfoglalkozások (pásztorkodás, halászat, vadászat, madarászat), az építészet, a piac és más szolgáltatások (malom, csárda) mellett feltűnő, hogy társadalomnéprajzi témák is megjelennek, noha ezekre ebben az időszakban a hazai néprajzi kutatás kevés figyelmet fordított. Nagy figyelem övezte KÁRPÁTI előadásait. Körmendi előadásában kiemelte, hogy a Körmendi járásban gyűjtötte a legtöbb tárgyat BABOS Kálmán és MEZŐ Gyula activés passzív közreműködésével. Egy 1916-os fogalmazvány szerint a kultúregyesület igazgató választmányi tagja volt BABOS Kálmán nyugalmazott tábornok Körmendről. 3 Körmendi előadásában KÁRPÁTI a néprajztudomány feladatáról beszélt, amit GYURÁCZ Ferenc liberális pátoszú megfogalmazásnak tart (GYURÁCZ 1989: 92). A kiragadott gondolatfoszlányok valóban annak nevezhetők, de az előadás lényegi tartalma más. Idézzük csak például mit is mond a regős énekről! Egyik másik t. hallgatóm bizonyára hallott már a regős énekekről, amelyeket a nép fiai énekelnek karácsony estéjén. Vasmegyében is ismertek ez énekek a Hegyháton, a Gyöngyös mentén, a Kemenes alján, a vasvári járás községeiben; van t. hallgatóim között olyan is, oki látta, vagy hallott róla, hogy a falusi legények Szt-iván nap előestéjén tüzes seprűket dobálnak. A regős énekek szájhagyomány útján örökségkép szálltak nemzedékről nemzedékre. Szövegük, mivel a nép értelmükre nem volt, vagy nem tudott tekintettel lenni, az idő folyamán eltorzult, modern elemekkel vegyült és a 10-12 strófós énekben alig találhatunk egy-két szót, amely az ős regős énekből mai napig fennmaradt. De ez a fennmoradt egy-két szó is elég támasztékot nyújt orra, hogy több vidék regős énekeiknek egybevetésével az ős regős énekek tartalmát és ez énekek eredeti jelentését megállapítsuk. A szövegéből kitűnik az ősiség és az eredetiség keresése. Majd vázolva a regős ének tartalmát, kifejti, hogy a szarvas szarva között égő 2 A 4. és 5. pont rossz sorrendben leírva, majd javítva a sorszám. 3 Savaria Múzeum, Történeti Adattár, SMTA. 24/1916.
