Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/2. (2009) (Szombathely, 2009)
HORVÁTH Sándor: A NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNY TÖRTÉNETE
1. ábra. A régiségtár gyűjteménye: a magas vitrinek tetején nagyméretű cserépedények, főleg céhkancsók (HP.1.923.) Figure 1. The archaeology gallery collection: large pottery vessels on the top of the high display cases, chiefly guild flagons (HP. 1.923.) hogy oi egykori vadász és halász ember boromtenyésztővé vált, (...). Lassankint megfigyelte a növények szaporodását (...). Igy lett a pásztorból földmivelő (KÁRPÁTI 1899). Ugyanakkor analógiákat hoz az őskori ember és a mai vad népfajok között. (KÁRPÁTI 1899: 30). Míg KÁRPÁTI fontosnak tartotta, hogy a diákok megismerjék a régészeti gyűjteményt, a premontrei gimnázium úgynevezett Filológiai Múzeumában néprajzi tárgyakat nem tartottak. Tehát a néprajz megismertetése nem tűnt fontosnak az iskolában, de ekkoriban még KÁRPÁTI Kelemen számára sem (Vö.: NEOGRÁDY 1910). Amikor megszületett a döntés a múzeum megalapításáról, KÁRPÁTI nyomban neki látott a néprajzi tárgyak gyűjtésének, gyűjtetésének (2. ábra). A lendületes munkát elismerte az 1898-ban életre hívott múzeumok és könyvtárak főfelügyelősége is: míg 1900-ban csupán a kolozsvári, a nagyszebeni és a szekszárdi múzeum néprajzi tevékenysége, addig a következő évben ezek, valamint a kecskeméti és a nagybányai mellett a szombat1 Savaria Múzeum, Néprajzi Adattár, SMNA. 137. helyi múzeum néprajzi munkája is támogatást kapott (SZILÁGYI 1990: 3-4). KÁRPÁTI Kelemen megyeszerte jól ismert közéleti ember volt. A múzeumügyért lankadatlanul szervezett, s meg is voltak megyeszerte a támogatói. így kapott például 1902-ben Kercáról egy levelet, amelynek írója méltatlankodott, hogy KÁRPÁTI nem kereste fel ottjártakor, ugyanakkor a levélíró mellékelt néhány tájszót, hiedelmet, meg egy lakodalmi rigmust. 1 Adattárunkban fennmaradt KÁRPÁTI témavázlata, amelyet vélhetően egy kiállításhoz fogalmazott meg. Bár olyan eseménydús a leírás, hogy talán inkább fényképek készítéséhez, készíttetéséhez szolgálhatott. Noha DÖMÖTÖR Sándor úgy véli, hogy KÁRPÁTI mozgófényképeken akarta e témákat bemutatni, lábjegyzetében mégis kénytelen megállapítani, hogy Ma már nem állapítható meg, hogy ezek a képek mely tárgyak mellett, s hogyan voltak kiállítva, mivel a Vasvármegyei Múzeum néprajzi tárónok majdnem minden fényképe
