Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/1. (2009) (Szombathely, 2009)

Tál (Leltári szám: GY.2000.5.50.3.) Dish (Inventory number: GY.2000.5.50.3.) 2000-ben FARKAS Csilla, a Savaria Múzeum régésze folytatott megelőző feltárást a Kapuvár-Répcelak közötti gázvezeték építését megelőzően. A lelőhely Répcelak határában a Galagonyás nevű dűlőben, a Repce jobb partján, a folyó árteréből kissé kiemelkedő hosszú dombháton található. Magát a települést korábban már terepbejárások alapján sikerült beazonosítani. A lelőhelyen csak a gázvezeték illetve a védősáv nyomvonalában végeztek kutatásokat, így keresztmetszetet kaphattak a területen megtelepült népek történetéről. A feltárás során több korszak emlékeit is megtaláltuk. A legkorábbiak a kora bronzkorból származó szórványos emlékek. Nem egészen másfél évezreddel később, a késő bronzkor folyamán a halomsíros kultúra népessége hozott létre itt egy viszonylag nagykiterjedésű települést. Feltártuk a házaik, gazdasági épületeik nyomait, a településhez tartozó tároló vermeket, szemétgödröket, kutakat. A vaskor végén itt élt kelták jelenlétére néhány szórványos kerámia töredék és egy üvegkarperec töredéke utal. A lelőhely délkeleti részén a rómaiak nyomaira is rábukkantunk. A folyóhoz legközelebb eső részen Árpád-kori falu maradványai kerültek elő. Házakat, kemencéket, szemétgödröt, műhelygödröt, a telkeket határoló kerítés nyomait tártuk fel. A késő bronzkor elején (i.e. 1300) a temetkezési szokás alapján halomsíros kultúrának nevezett népesség telepedett meg a vidéken. Telepeik elsősorban ártéri szigeteken, vízparti dombhátakon találhatók. A Repce parti településük is egy vízparti hosszúkás dombháton található. Ehhez a településhez tartozik az a tároló verem is, aminek az edényei itt bemutatásra kerülnek. A hombár magassága kb. 60 cm a gödör alja a mai felszíntől mintegy 90 cm volt, ami azt jelenti, hogy a hombár teljesen a föld alatt lehetett. Az edényben lévő gabonát egy őrlőkővel nyomatták le. Tetejét egy lefordított tállal fedték. A veremben a hombár mellett volt egy kisebb fazék és egy csésze is. Az edény töredékeket sikerült teljesen feltárni, és dokumentálni. A restaurálást a Savaria Múzeum Restaurátor műhelyében Kiss E. Csaba és SÁRVÁRI Katalin végezte. FARKAS Csilla