Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/1. (2009) (Szombathely, 2009)

ARANYPÉNZ KINCSLELET KATAFA HATÁRÁBÓL Leltári számok: R.80.5.1-18. A Borostyánkő út rábai átkelőjét védő római erőd (Ad Arrabonem) ásatása során 1980 nyarán tizennyolc darabból álló római aranypénz (aureus) leletet találtak. A pénzeket egykori gazdájuk az erőd fából ácsolt főépületének ledöngölt agyag padlójába rejtette el úgy, hogy egy hegyes tárggyal - talán kard, vagy lándzsa hegyével - néhány centiméter mély gödröt ásott és abba nyomta bele a bőrbe, vagy textilbe hengergetett pénzérméket. A lelet két legfiatalabb darabja - Marcus AURELIUS császár, illetve leánya LUCILLA nevére Kr.u. 168-169-ben vert pénzek verdefényes állapotúak, ami jelzi, hogy a leletet a markomann háborúk első szakaszában, valószínűleg Kr.u. 169-171 között rejthették el. Tulajdonosa vagy odaveszett a csatározásokban, vagy elhurcolta az ellenség, ezért nem vehette elő elrejtett értékeit. Mivel a pénzlelet egy egyszerű közkatona kb. 10 évi jövedelmének felelt meg, ezért gazdája valószínűleg tiszt, vagy tiszthelyettes lehetett. TROVE OF GOLD MONEY FOUND ON THE EDGE OF THE VILLAGE OF KATAFA Inventory numbers: R.

80.5.1-18. This trove of 18 Roman gold coins (aurei) was found in the summer of 1980 during excavations of the Roman fort of Ad Arrabonem, where the Amber Road cross the River Rába. Their former owner concealed them in the pressed clay of the attic of the main wooden building of the fort, by digging a hole a few centimetres deep with a sharp tool, perhaps a sword or the tip of a lance and wrapping them in leather or textile before burying them again. The two most recent pieces—mint examples of coins of the reign of Emperor Marcus AURELIUS and his daughter Lucilla from AD 168-9—mean the trove was probably hidden in the early stage of the Marcomanic wars, in AD 169-71. The owner would then have fallen in battle or been driven off by the enemy, so that he could not return. The coins were worth about 10 years' wages of a common soldier, and the owner was probably an officer or sub-officer. IRODALOM - LITERATURE CSERMÉNYI, V. & TÓTH, E. (1982): Katafai római érmék (Römische Goldmünzen von Katafa). - Vas Megyei Múzeumok Katalógusai, 79. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely. 1980 nyarán a Borostyánkő út rábai átkelőjét védő római erőd (Ad Arrabonem) ásatása során tizennyolc darabból álló római aranypénz (aureus) leletet találtak. Korábban Pannoniából nem ismert olyan római aranypénzlelet, amelyet nem véletlen, hanem szisztematikus ásatás során találtak volna. A kollekciót NERO császár pénzreformja után készült, zömében erősen kopott pénzek nyitják. A pénzek erős elhasználódásának oka nem csak az, hogy azokat nagy tisztaságú, tehát rendkívül puha aranyból készítették, hanem az is, hogy az érmek már legalább száz éve forgalomban voltak elrejtésük pillanatában. A lelet két legfiatalabb darabja - Marcus AURELIUS császár, illetve leánya LUCILLA nevére Kr.u. 168-169-ben vert pénzek verdefényes állapotúak, ami jelzi, hogy a kincset a markomann háborúk első szakaszában, valószínűleg Kr.u. 169-171 között rejthették el. A lelet néhány különleges darabokat is tartalmaz: már VITELLIUS aranypénzei is ritkaságnak számítanak, de van olyan pénz is a kincsleletben, amely hátlapi vereté eddig csak ezüstdenárként volt ismert, aranypénzként azonban nem. A pénzek a Katafa határában állt római erődítmény központi épületének ledöngölt sárga agyagpadlója alól kerültek elő. Az elrejtés körülményei alapján - hegyes tárggyal fúrt lyukba helyezték a textilbe vagy bőrbe hengergetett pénzeket - úgy tűnik, hirtelen kellett azokat elrejteni. Az elrejtés oka nyilvánvalóan a markomann háborúk során a Borostyán út környékét ért germán támadás volt. A váratlan ellenséges rajtaütés miatt az erőd valamelyik katonája - vélhetően tisztje vagy altisztje - sietősen dugta el féltve őrzött vagyonkáját. Elővenni azonban már nem volt módja, mert vagy odaveszhetett a harcokban, vagy hadifogolyként elhurcolhatták - így a régészek szerencséjére az értékes pénzlelet a földben maradt. SOSZTARITS Ottó