Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 32/1. (2009) (Szombathely, 2009)

NÉPRAJZI TÁR Az 1872-ben megalakult Vasvármegyei Régészeti Egylet a régészeti leletek mellett már a háziipar és az időközben megszűnt céhek anyagának összegyűjtésére is gondolt. Sőt, a népélet tárgyi emlékeinek gyűjtésével is korán megpróbálkoztak, sajnos kevés sikerrel. Még 1872-ben, a Vasmegyei Lapok hasábjain közzétett felhívásban szólították meg a megye lakosságát, hogy az 1873 évi bécsi világkiállításra hazai népismereti tárgyakat gyűjtsenek és adjanak az egyletnek. A következő évtizedekben, a népművészet korabeli felértékelődésével összhangban, országos mozgalom indult a nagyobb városokban, tájegységeken néprajzi múzeumok felállítására. A századforduló tájékán Vasvármegyéből a szombathelyi premontrei gimnázium akkori vezetője, KÁRPÁTI Kelemen (1859-1923) és TÓTH Sándor József, későbbi múzeumi szolga kapcsolódott be a gyűjtőmunkába. Idő közben az 1899-ben megalakuló Vasvármegyei Kultur-Egyesület 1900-ban magába olvasztotta a Régészeti Egyletet. KÁRPÁTI Kelemen hatására a Kultúregyesület egyik elsőrendű feladatául tűzte ki Vasvármegye változatos és érdekes néprajzának tanulmányozását. 1899 és 1902 között a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének támogatásával a történeti megye közel 70 községét kutatták fel. Az első három évben 591 darab néprajzi tárgyat és számos folklorisztikai adatot gyűjtöttek. Kutatómunkájukat tovább is folytatták. Az évek során összeállt néprajzi anyagot kezdetben a vármegyeháza egyik földszinti szobájában, később a gimnázium padlásán helyezték el. 1908. október 11-én avatta fel a Kultúregyesület immár saját kultúrházát, melyben a megnyíló Vasvármegyei Múzeum első igazgatója, egyben a néprajzi tár őre KÁRPÁTI Kelemen lett. Az áldozatos gyűjtőutak, vásárlások és ajándékozások addigi teljes eredményét, a 3015 darabos néprajzi gyűjteményt a régiségtár feletti három teremben tárták a nagyközönség elé. Az elsőben a mezőgazdasági munka különféle szerszámai, a szőlészet, a borászat, a halászat, a vadászat, a pásztorélet, a kosárfonás és a házi szövőipar eszközei, tárgyi emlékei voltak láthatók. A második teremben egy döbörhegyi házat és egy velemi faházat berendezéssel együtt építettek meg. A harmadik terem volt a legvegyesebb, itt a varrottasoktól a népviseleten keresztül, az álmoskönyvig mindenfélét bemutattak. A néprajzi tár a második világháborúig a múzeum igazán gazdag és értékes gyűjteményévé vált. Ebben a néprajzi tár későbbi őrei szintén jelentős szerepet játszottak. 1919 és 1924 között VADÁSZ Norbert tanár igyekezte rendezni a néprajzi anyagot. 1928-ban PÁVEL Ágoston (1886-1946) vette át néprajzi tár vezetését, aki egészen az 1946-ban bekövetkezett haláláig 668 darab tárggyal gazdagította a gyűjteményt. Azon túl, hogy a néprajzi gyűjtéseket tovább fejlesztette, nagyszabású múzeumi terveiből a háború következtében már semmi sem valósulhatott meg. ILLÉS Péter A Vasvármegyei Múzeum Néprajzi Tárának egy terme 1925-ben (KNEBEL-fotó, Savaria Múzeum HK.308.) One of the rooms in the Vas County Museum Ethnography Gallery in 1925 (KNEBEL photo, Savaria Museum HK.308.) A Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Tárának egy terme 1914-ben (KNEBEL-fotÓ, Savaria Múzeum HK.241.) One of the rooms in the Vas County Museum Natural History Gallery in 1914 (KNE8EL photo, Savaria Museum HK.241.)