Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)
FEKETE Mária: Szentvid vára
patrociniuma rendkívül bonyolult és sok szálból tevődik össze, amelyek közül nem egy pogánykori istennevekkel, illetve istenségek különféle funkciójával függ össze. A korai várépítés és a vár templomának neve megerősítést nyerhet az Adalbert tanuló- és szerzetestársa, Radla/Sebestyén-féle tevékenységgel 68 datálva; ez Szent István uralkodásának korábbi, 1018 előtti időszakára keltezhető (GYÖRFFY 1977: 181). A korai esztergomi királyi székhely építkezéseiben is megjelent Szent Vid alakja (GYÖRFFY 1979: 10-11; HORVÁTH 1979: 17). A valószínűleg István-kori velemi határvárban/ispánsági központban(?) létesített egyház, az akkori időknek is megfelelő szent-titulusa ismét Szent Vid. 69 A határispáni vár, majd a Kőszegi família várának temploma, a mai kápolna homlokzatának vonalában, a második és harmadik két-két jobb- és baloldali támpillér között lehetett, kelet-nyugati irányban. Az 1857-es kataszteri térkép és Szilágyi István felmérésének rajza alapján lehetségesnek látszik még régészeti kutatással valamilyen biztosabb támpontot nyerni! Az államalapítás időszakában meglévő templomra utal(hat) 70 az ereklyetartó mellkereszt - igaz, nem ásatáson, hanem szórványként, a mai templom előtti - előkerülése is. A velemi Szentvid hegynek/várnak és templomnak semmi köze nincs a helyi (tudálékos) történeti hagyományban megőrződött Vid bácsi ispánhoz, Salamon király (1063-1074) udvaroncához. Talán „csak" azt jelez(het)i számunkra, hogy melyik korra kell keltezni a várat, vagy a vár építésének kezdetét? Ti. a XI. századra? A szintén hasonló korú, közeli locsmándi (Lutzmannsburg-Kirchberg) egykori ispáni vár templomának titulusa is Szent Vid, mind a mai napig (KRISTÓ 1969; PRICKLER 1972: 167-168; KAUS 1988: 334-337, 5-6. kép; GÖMÖRI 2002: 46—47). A templom a mai településen kívül áll, a szőlőhegyen, és az egykori - kb. 160 méter átmérőjű - kerek, valaha jelentős méretű, égett sánccal övezett várban temető veszi körül. A korai sáncvárak lehetséges építtetőjéül — a királyon kívül — két közeli helynévvel Bucsu, {Bulcsú, a X. század első felében) és Cák {Csák, Szabolcs unokája, X. század, a falu neve a korai forrásokban Chaak-alakban szerepel) nevével jelölt egykori személyekkel, pontosabban gazdasági és politikai hatalmukkal is számolhatunk. Az utóbbi család egyik leszármazottja lehet Léka építtetője, inkább várnagya, amely vár hol királyi, (IV. Béla), hol magánföldesúri vár (PRICKLER 1972: 89-92; FÜGEDI 1977: 22, 68 1003/4-ben még szentmártoni (pannonhalmi) apát, majd Adalbert halála után esztergomi érsek. Az ő működéséhez kapcsolhatjuk az esztergomi várban a 'Szent Vid-bazilika' építését. 69 Kb. ugyanebben az időben, Itáliában a X-XI. század fordulóján, a XI. század első felében élt újabb két Quido nevű - ez Vid olasz névalakja — lovagszentről is tudunk. 70 Pontosabban egy Árpád-kori templom körüli temetőt, annak egy jelentősebb személyiségét rejtő sírját sejthetünk ez alapján.
