Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)
Kiss Gábor - ZÁGORHIDI CZIGÁNY Balázs: A vasvári ispáni sáncvár
Nagy részükről - hála a régészeti kutatásoknak - ma már biztosan tudjuk, hogy erre az időre már kőfal vette körül őket. Székesfehérvár, Esztergom és Veszprém királyi kővár. A tihanyi és a pannonhalmi bencés monostorok esetében is feltételezni lehet, hogy ezek a hegytetőre épült királyi alapítású kőépületek már eleve kőfallal voltak körülhatárolva. A Küszin-hegyen a XII. század végén már szintén állt egy bencés monostor, amelyet még III. Béla cserélt el az alapító Héder nemzetséggel, és e helyen kővárat építetett. Ennek a neve lett aztán Újvár (azaz Németújvár). A győri Káptalandombot talán ebben az időben is a római falak maradványai vették körül. Éppen ennek kapujára szegezték ki az István hatalma ellen lázadó Koppány egy darabját. Sopronban, Mosonban, Zalaváron, Pozsonyban, Nyitrán és Abaújváron is megtalálták már a kérdéses kőből épített várfalakat. Ebben a tekintetben ez idáig csupán Léka, Komárom és Fülek kérdésesek, hiszen róluk ilyen irányú információ eddig nem áll rendelkezésünkre. 10 Mindezek alapján talán nem alaptalan, ha Vasvár esetében is felvetjük azt a lehetőséget, miszerint az ispáni sáncvár kazettás sáncaira itt is elkezdték a kőfal építését. Mindez azonban már nem segített, hiszen a település topográfiájában a XIII. század közepén beálló nagy átrendeződések alapján arra kell gondolnunk, hogy mind a vár, mind annak suburbium-a. elpusztult (KlSS 2003: 538). Az, hogy a vármegye székhelyén álló ispáni vár faszerkezetű sáncainak kőbe való átépítését valóban elkezdhették nem csoda, hiszen ez nemcsak a XIII. század elején még nagyobb jelentőséggel bíró sáncvárak esetében történt meg! A történeti Vas megye nyugati részén, az ekkor már jelentéktelen - és a történeti forrásokban csak 1244-től feltűnő, de akkor már csak romként szereplő - pinkaóvári Óvárban (azaz régi sáncvárban) ugyancsak napvilágra került a kőfal alapozása (KAUS 1983: 315; KAUS 1987: 339). Hogy a feltételezett kőfal Vasváron valóban megépült-e, és annak tekintélyes mennyiségű kőanyagát honnan hozták, valamint az mára hová lett, nyitott kérdés. Közölt metszetfalunk erre nem ad felvilágosítást! Sorsa alighanem ugyanaz lett, mint vagy félezer évvel később a Szent Mihály tiszteletére szentelt káptalani templomnak! Az épületet, amely a város 1741. évi térképén még teljes terjedelmében látható (Z. CZIGÁNY 2000), néhány évtized alatt szinte nyom nélkül elhordták és anyagát a város házainak építéséhez használták fel. A későbbi topográfiai adatok alapján a sáncvár területe még a középkor folyamán eladományozásra került. Az is elképzelhető, hogy 1276-ban — legalább is részben — már a majdani Zsidóföldéhez tartozott. így érthető, hogy miért ide, a Szűz Mária-templom közvetlen közelébe épült fel annak Szent Margit tiszteletére szentelt plébániatemploma, valamikor a XV. század folyamán. 10 Ezekről részletesen az alapvető irodalommal lásd: BÓNA 1998; továbbá HOLL 1997: 291-292.
