Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

B. BENKHARD Lilla - MENTÉNYI Klára: Kutatások a kőszegi elővárban

len kis részen, legalul látszik eredeti felület. A mintegy 70 cm-es szakaszon úgy tűnik, a bástya fala kötésben van a bejárattól délre eső fallal, ezt azonban csak ásatással lehetne igazolni.

10 Formáját azonban hitelesíti egy feltehetően az 1777. évi tűzvésszel, illetve az azt követő helyreállítással kapcsolatban keletkezett alaprajzi tervsorozat, amelyet az Országos Levéltárban őriznek.

11 (8. ábra) Az 1960as évek helyreállításához köthető, igen erős javítás nyomai mutatkoznak a hátrafelé forduló, déli várfalszakaszon is, amely azonban az elővár déli épületével együtt nem tartozott kutatási feladataink közé. Az elővár körítőfalainak pontos keltezésére ugyan - írott források hiányában - semmiképpen sem vállalkozhatunk, a helyenként kevés téglát is felhasználó terméskő falról azonban a fentiek összefüggésében elmondható, hogy leginkább a XVI. század folyamán épülhetett. Amíg a területen régészeti ásatás nem lesz, addig azt a feltételezésünket sem tudjuk bizonyítani, hogy a szóban forgó, javarészben még ma is álló falak már az 1532. évi török ostrom után, a védelem megerősítése céljából épültek. Nem valószínű ugyanis, hogy akkor, amikor a harcok alatt a Felsőkapu (Ausztriai kapu) tornya annyira tönkrement, hogy le kellett bontani, a nem egészen 100 méterre mögötte álló elővár falai egyáltalán nem sérültek meg.

12 Tudjuk, hogy az előbbit a védműrendszer I. Ferdinánd által kezdeményezett kiépítéséhez kapcsolódva 1548 - 1549-ben építették újjá (B. BENKHARD 2000: 41-42, B. BENKHARD 2002: 400). Ügy véljük, joggal gyanakodhatunk, hogy az 1530-as - 40-es években az alsó- ausztriai tartományhoz tartozó kőszegi vár és város fölött egyaránt fennhatóságot gyakorló zálogbirtokosok

13 a vár területén ugyancsak erődítési munkákat végeztettek. Erről egyébként a megsérült északi palotaszárny feltöltése is tanúskodik, amelyből a régészeti feltárás során 16. század első felére keltezhető érmek kerültek elő. (HOLL 1992: 82) Ma már ismert tény, hogy egyes zálogbirtokosok a XVI. század közepe táján a városkapitányi címet is megkapták. (BARISKA 2007: 123.) Megjegyezzük, hogy a vár előtti területet természetesen már a korábbi időkben is bizonyára lehatárolták, a jelenleg vizsgált falazatok esetleges előzményeit azonban csupán egy alapos régészeti feltárás igazolhatná. Az elövárba vezetőmai kapuáthajtó valamint az északi irányban mellette lévő földszinti helyiség - a 6,5-7 cm vastag téglákat felhasználó falazatok és a 10 A Carl Schubert rajztanár által készített, és a belvárost kelet felől mutató, 1808. évi rézmetszeten a külső ágyúpad többi tornyához hasonló kerek tornyot látunk. 11 MOL, Esterházy Levéltár Tervtára, T2. No. 1470 - 1471., 1473. 12 Kevésbé számít bizonyítéknak, de érdemes megjegyezni, hogy az elővár és esetleges kaputornya nem szerepel Paolo Giovio (Paulus Jovius) kortárs ostromleírásának abban a részletében, ahol a város északi szakasza elleni támadást írja le. (lOVIUS 1551-1553 [1982]: 153) 13 Az 1447 - 1647 közötti kőszegi zálogbirtokosok felsorolását lásd (BARISKA 2007: 49)