Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

ILON Gábor - GRYNAEUS András - TORMA Andrea: A szentgotthárdi török kori palánk kutatásáról

Antal (1962: 59, 61) hatalmas gyűjteménye révén e repedések keletkezésével az adott évet követő igen hideg teleket okolhatjuk.

9 A farönkök közül begyűjtött egyik - az ásató által először bőrnek vélt mintát Vasas Gizella (Természettudományi Múzeum Növénytár, Budapest) labirintus tapló (Daedalea quercind) gombaként határozott meg. Összefoglalás A kisfelületü régészeti feltárás adatai megerősítik a korabeli, egyébként gyérszámú írott forrást. Ez ideig a XVI. század közepére keltezték a ciszterci apátság palánkkal történő megerősítését (ZLINSZKYNÉ STERNEGG 1965: 287; BARTA 1981: 85). Ezt az 1558. évre, vagy az azt követő évekre elhúzódóként pontosíthatjuk, illetve bővíthetjük a dendrokronológiai meghatározás segítségével. A kolostorerőd általunk megtalált vizesárkát, annak tisztítását (BARTA 1981: 81) több alkalommal említik. A palánk építésének/megújításának ideje - egyetértve és elfogadva Grynaeus András faévgyűrűkre alapozott kormeghatározását (lásd fent) - 1558 és az azt követő évtized. Ez egybeesik Nádasdy Tamás nádorságának idejével (1554—1562), akiről tudnunk kell (PÁLFFY 1999: 39-40), hogy azt kétszeri dunántúli főkapitányság (1542-1546, 1548-1552) után töltötte be úgy, hogy ekkor volt pályája csúcsán. Nádasdy lapvetően meghatározta I. Ferdinánd hadügyi politikáját, még a közvetlenül bécsi irányítás alá tartozó győri főkapitányságnak a nádori hivatal alá rendelését is elérte (1562). A török veszély miatt koncepciózusán erődíttette a dunántúli várakat, úgymint Győr, Nagykanizsa, Pápa várát. Az archaeozoológiai és archaeobotanikai megállapítások a XVI. századi erődített birtokközpont gazdálkodásába, életmódjába engednek betekintést. Ezek közül kiemelendő a szlovén népességhez is köthető pohánka (másként: hajdina) első hazai régészeti előfordulása, amelyet legkorábban nálunk okleveles forrásban a XV. század végén említenek. Ez a táplálkozásban fontos szerepet betöltő hajdina kása készítésére utal. 9 E tetszetős eredmény értékelésénél komoly gondot jelent Réthly forrásainak, és forráskezelésének megbízhatatlansága! Az 1499. évnél Réthly Bruckner Gottlieb „Haus-Chronik" címen ismert kéziratának adataira hivatkozik („ 1500 Sopron: Szigorú telünk (1499/1500) volt, amely márciusig tartott, és csak áprilisban kezdődtek a tavaszi munkák. A szőlőtőkék is csak májusba rügyeztek"). Az 1515. évnél hivatkozott forrása (Hazánk, politikainapilap 178. sz. 1904) pontatlan, mert bár az idézet napilapszámban van egy időjárástörténettel foglalkozó - szerző föltüntetése nélküli - írás, de a Réthlynél szereplő mondatot {„Igen havas tél. Ezt egy esős nyár követte, hogy pünkösdtől fogva Szt. Mihály napig minden nap szünet nélkül esett az eső") nem tartalmazza az írás! így e két időjárástörténeti adat megbízhatósága vitatható!