Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

ILON Gábor - GRYNAEUS András - TORMA Andrea: A szentgotthárdi török kori palánk kutatásáról

Szentgothárd -Palánk növénymaradványainak százalékos megoszlása • nedves élőhely,vízpart I öszi gabonagyom kultúrnövény őszi gabonagyom 4. ábra. A növénymaradványok százalékos megoszlása, Szentgotthárd Abb. 4: Die prozentuale Verteilung der Pflanzenreste. Szentgotthárd felhasználása meglehetősen sokrétű. Terméséből jó minőségű kása készíthető. Lisztté is őrlik, de mivel sikert nem tartalmaz, ezért kenyérsütésre búzaliszttel keverve használják. A makkocskákat megdarálva és vízben megáztatva takarmányként sertésnek és lónak is adják. A pohánkát régebben gyógynövényként is használták, a Fagopyrum herba-hó\ készült főzetet magas vérnyomás ellen itták (KÁRPÁTI és BÁNYAI 1980). A szentgotthárdi leletanyagban annak ellenére, hogy hiányoznak az őszi vetésű gabonafélék maradványai, a jellegzetes gabonagyomok magleletei jelzik a közeli szántóterület jelenlétét (konkoly, kék búzavirág). A legnagyobb mennyiséggel a ruderális növények maradványai vannak jelen a vizsgált anyagban, amelyek erőteljes antropogén hatást tükröznek. Ezek egy része egyben szántóföldi gabona- és kapáskultúrák növénye, vagy jellé gzetesen emberi települést jelző ruderális gyomnövényzet (parlag, utak, töltések, szemetes helyek növényei). A ruderáliák többsége különböző nedves élőhelyek gyomtársulásaiban megjelenő növényfajoktól származik (árterületek, mocsári- és ártéri gyomos helyek, nedves gyepek, legelők). A taposás- és nitrogénjelző növények megléte ártéri-, vagy kiszáradó mocsárrét jellegű legelő, kaszáló területet fetételez (subás farkasfog, fodros lorom). Az antropogén hatásokat az eredetileg erdővel borított területek vágásnövényei is jelzik (málna, fekete bodza). A természetes vegetációra utaló maradványok is jellemzően nedves, vízparti területek (magassásosok,