Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

FELD István: A motték kérdése Magyarországon

6. ábra. Pécsvárad-Kószavár. Légifelvétel (www.civertan.hu) Abb. 6: Pécsvárad—Kószavár. Luftbildaufrahme (www.civertan.hu) ovális földhalom mutatkozott (15. ábra), melyeket 1983-1984-ben Nováki Gyula több kutatóárokkal vágott át. A nagyobbik halom esetében - itt a középső részt 1920-ban egy rablóásatás tönkretette - egy 170 cm vastag, többrétegű feltöltést lehetett meghatározni (16. ábra), míg a kisebb esetében az utóbbi csak 70 cm volt. A két várrész egy mélyebb árokkal volt elválasztva egymással, s az így létrejött „kettős motte" esetében is faépületre gondolhatunk, bár ennek közvetlen nyomai nem mutatkoztak. Nováki kísérletet tett az eredeti állapot rajzi rekonstrukciójára is, eszerint a felső platóátmérő 15 m, illetve 9 m lehetett. Az építmény — melynek funkciója sem egyértelmű, a faluval való közvetlen kapcsolata miatt akár udvarháznak is nevezhetnénk - a XIV. század közepe előtt épülhetett és még a késő középkorban is használták. Hasonló topográfiai helyzetű földesúri építmények - bár mesterséges földfeltöltés nélkül - a Délnyugat-Dunántúlon másutt is ismertek (NOVÁKI 1990). Az eddigiekben sorra vett emlékek mellett azonban végül néhány átmeneti formáról, illetve határesetről is szólnunk kell. A nógrádi Szécsény északnyugati részén található Strázsaparton ugyancsak Juan Cabello kutatott egy jellegzetes, az Ipoly árterülete felett elhelyezkedő dombnyúlványon emelt XIII. század végi erősséget, mely egy 2 m vastag, szabálytalan sokszögű alaprajzra utaló, 17x19 m-es területet körülfogó külső kőfallal épült. Itt egy közel 2 m vastag mesterséges feltöltést lehetett megfigyelni, mely a délkeleti árok kialakításából származhat (17. ábra). Míg azonban az ásató megfigyelései szerint a