Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

GÖMÖRI János: A nyugati határvidék korai sáncvárairól, Különös tekintettel Sopronra

bárd típusa alapján Karl Kaus a IX. sz. végére, vagy a X. sz. elejére keltezte az erődítmény építését. Egyben elfogadta Bóna István (1964) feltevését, hogy a földvár közelében földbe rejtett (0,40 kg súlyú) ezüstkincset, amely a X—XI. század fordulóján készülhetett, 1044-ben áshatták a földbe. A korai várközpontokhoz tartozó kohó telepekkel vizsgálataival (GÖMÖRI 2000a) párhuzamosan, a darufalvi és a soproni sáncokon munkacsoportunk olyan fizikai kormeghatározásokat végzett, amelyek az egyes lelőhelyek koradatainak sorozatán túlmenően, a különböző párhuzamos keltezési módszerek pontosítását elősegítő alapkutatásoknak tekinthetők. A vársánc korát szerencsés esetben meghatározhatjuk történeti adatokkal, a vártipológiai segítségével, a rétegtan és kerámiatipológia módszereivel, illetve mindezeket megerősíthetik a fizikai kormeghatározások. Hogyha a sáncban eredeti, elszenesedett gerenda található, amely dendrokronológiai vizsgálatra alkalmas és emellett C

14 kormeghatározásra is használható, illetve a gerendavázas földsáncok helyben kiégett földanyaga archeomágneses (AM) és termolumiszcens (TL) kormeghatározásokhoz - lelőhelyenként is - minták százait szolgáltathatja az időigényes alapkutatásokhoz. Darufalva esetében a faszénminták a már elbontott északii sáncrészből származtak, az égett agyagmintákat 1988-ban az 1932-33. évi déli metszettől 3 méterre később kialakított metszetfalból emelte ki Márton Péter, aki az alábbiakban írta le a kormeghatározás eredményét: „...Az 1=68,2±1,2 fok inklinációnak 910 A.D. és 1050 A.D. közti kiégési idő felel meg. A mért deklinációk ezzel konzisztensek, noha maga a deklináció adata keltezésre jelenleg még nem használható". A 910-1050 AM koradat összhangban van a C

14 kormeghatározással. Ugyanezen a sáncszakaszon, az AM minták közeléből emeltünk égett agyagdarabokat termolumineszcens kormeghatározás céljából. Benkő Lázár az alábbiakban összegezte az MTA Izotópintézetében végzett méréseinek eredményeit: „.. .Három minta TL-keltezését végeztük el... A TL adatok nagyobb szórást mutatnak a C

14 és AM koradatoknál, de fedik a régészeti kormeghatározást: Dr-1 minta: TL kor(BP): 1220±110, régészeti kor: Kr. u. 658-878; Dr-2 minta: TL kor (BP): 950±150, régészeti kor: Kr. u. 888-1188; Dr-3 minta: TL kor(BP): 1100±150, régészeti kor: Kr. u. 738-1038". A darufalvi sáncok történetéhez fontos adalékokat szolgáltat a vár közelében talált XI. századi ezüstkincs értékelése is. 1902-ben a vártól 500 méterre, északra fordított ki a szántásból a borona a díszes ötvöstárgyakat, (egy nyakperecet, egy tömör ezüstkarperecet, 4 karneolgyöngyöt és mintegy 40 darab, granulációs technikával díszített ezüstgyöngyöt), amelyek eredetileg egy durva korongolású agyagedényben voltak elrejtve. Kugler Alajos (1904: 47) két év múlva, mintaszerű közleményben ismertette az összesen 0,4 kilogrammnyi