Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

GÖMÖRI János: A nyugati határvidék korai sáncvárairól, Különös tekintettel Sopronra

(1964), Póczy Klára (1967), Holl Imre (1962), Tomka Péter (1976) és Tóth Sándor (1988) ásatási eredményeibe nyújtottak betekintést. A Castrum Supron című munkában - az ásatási megfigyelésekből levont tanúságok alapján - csatlakoztam ahhoz az általában elfogadott véleményhez, amelyet Bóna (1998: 34) foglalt össze (GÖMÖRI 2002: 35, 201.), vagyis, hogy Pozsonyhoz, Mosonhoz hasonlóan „in confinio regni", Sopron is határvár (ZSOLDOS 2000) és a magyar királyság XI. század elején létesített közigazgatási, gazdasági centrumainak egyike volt. Természetesen „in confinio Supruniensi a kisebb darufalvi és locsmándi várak is a határ védelmét szolgálták. Dénes József (2003: 495) szerint nem igazolható, hogy ezek a várak „igazgatási központok, vagy határvárak lettek volna". Földrajzi nevek alapján összekapcsolja Darufalvát Pata vezérrel és Locsmándot Ond vezérrel, egyúttal feltételesen megteszi őket e várak, mint nemzetségi központok építőinek, csak azért, hogy legalább a X. század elejére lehessen keltezni azok felépítését. Hasonlóképpen megtalálni véli a korai soproni vár építőjét is, akit „Tétény vezérrel, vagy fiával - a közelben szállással rendelkező Harkával" hoz kapcsolatba. Jó lenne, hogyha feltételezéseit néhány konkrét adattal alá tudná támasztani. A radiokarbon keltezésekről A soproni vár kapuoszlopának gödrében talált, egyetlen vas nyílcsúcsra (TÓTH 1988: 70, 8b. kép) és a sáncból vett faszénminták (GÖMÖRI 2002: 91-93) radiokarbon korbecsléseire hivatkozva merész állítás a soproni sánc építési idejét biztosan a X. századra helyezni.

4 Sopronban a sánc alatti, vékony X—XI. századi települési réteg nyilván a sáncépítést előkészítők hulladék anyagát is tartalmazza. A faszénmintákat az alsó gerendafészkekből vettük. Keltezési hibalehetőség, hogyha a sánc-előtti periódusból származó, több évtizede kivágott famaradványokat másodlagosan épített be a sáncba. A másodlagosan használt száraz fagerendát („toten Holz") a sáncépítésnél jóval korábbi évre keltezhetik a radiokarbon laboratóriumban, holott a sáncépítéshez esetleg 4 „A faszerkezetes városkapu talán még a nagy földsánc építése előtt létesült", írta a lelőhely rétegviszonyainak elemzéséről az ásató, Tóth Sándor (1988: 74). Az eredeti publikációban Tóth (1988: 70, 62, 6. kép) ásatási metszetet ábrázolt, amelyről levonta a következtetést, hogy a „megfelelő jelenségek a IX. századnál nem korábbiak". Dénes (2003: 496) véleménye: ,J\ soproni sáncot mivel lehet keltezni? Egy a régi belső kapu perselyének gödréből előkerült rombusz alakú nyílcsúcs egyértelműen a magyar foglalást követő időre keltezi az Előkapu ősét és vele együtt a sáncot is". Ezzel nem lehet vitatkozni, csak a kérdés nyitva marad: 50, vagy 100 évvel a honfoglalás után? A rétegtani és lelettipológiai megfigyeléseket a Soproni sánc esetében C

14 és archeomágneses kormeghatározásokkal annyiban lehet alátámasztani, hogy mind a régészeti, mind a fizikai kormeghatározásoknál fennáll a (minimum) ±50 év, azaz összesen egy évszázadnyi hibalehetőség.