Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

DÉNES József: Vas és Sopron megye középkori várainak kutatástörténete

1994; HAJMÁSI 1994). Ez mindenképpen arra utal, hogy már létező vizesárok (és sánc?) nyomvonalához igazodtak. Kőszegen a város névadó várát, az Oházat 2006-ban mértük fel Nováki Gyulával (1. ábra). Ásatása érdemben közöletlen. A kőszegi várak értelmezése körül tanulságos vita bontakozott ki a 90-es évek elején (BAKAY 1990, 1991; DÉNES 1991C; ENGEL 1991). A városi vár első periódusa a mai elővár területén gyakorlatilag kutatatlan. Amit jobban ismerünk, az a vár 1260-as évekre tehető négysaroktornyos kiépítése az északi palotával (HOLL 1993). A városfalak kutatásai a XVI. századi átépítéseket érzékelték eddig, a korai fal nyomvonala nagy valószínűséggel szintén a jelenlegi helyén húzódott. Sárvár korai története egyelőre ismeretlen. Az eddigi kutatások gyakorlatilag a késő középkori és újkori periódusokat tisztázták nagy vonalakban. A város névadó vára talán a ma ismert helyen állt, ám korai periódusai teljesen ismeretlenek. Sárvár körzetében azonban még két korai várról is tudunk. Az egyik a belsejében feltárt római kori objektumok miatt tévesen rómainak tartott Óvár (BUOCZ 1978: 71). A Pesty Frigyes-féle helynévgyűjtés kérdőívén részletesen leírt és lerajzolt faszerkezetes sáncú vár egyértelműen kora középkori lehetett (PESTY lé. n/: 164-166). Ugyancsak nagyon érdekes a Rába jobbpartján, a Gyöngyös torkolatával szemben elhelyezkedő - napjainkra sajnos jórészt elpusztult - sáncvár is. Felmerült ennek azonosítása egy 802-ben szereplő avarkori erődítménnyel (DÉNES 1996b). Szombathelyen a római-koros ásatások melléktermékeként kerültek elő a kerekvár falai, s került gyakorlatilag teljes körűen kibontásra a vár barokk székesegyház által el nem pusztított része. Ez a kerek belsővár Tóth Endre 1978ban publikált (TÓTH 1978) - azt a Karoling-korba visszakeltezni óhajtó dolgozatának megjelenése óta a viták kereszttűzében áll. A szombathelyi vár fejlődése, építésének időrendje erősen vitatott (DÉNES 2000b; HAJMÁSI 1991; Kiss 1995a; Kiss et al. 1998). Vasvár, a megye államszervezés-kori központja. Megoszlik a kutatók elképzelése a vár és a város Árpád-kori topográfiáját illetően. Sill Ferenc a városközpontba vélte lokalizálni az ispáni várat (SlLL 1982, 1985), Dénes József a Szent Mihály társaskáptalan későbbi helyére (DÉNES 2001), míg Kiss Gábor és Zágorhidi Czigány Balázs a mai temető területére (ZÁGORHIDI CZIGÁNY 2001). Direkt bizonyítéka egyik feltevésnek sem került elő, a temető dombja lejtőjének alján (!) legfrissebben megfigyelni vélt árok e sorok írója szerint ugyanis nem tekinthető várároknak. Velem-Szentvid Európa egyik legismertebb őskori lelőhelye. Nagy ásatássorozata (1972-1985) lényegében ma is publikálatlan. Ennek a munkának az utolsó éveiben sikerült a középkori Szentvid várának érdekes, több korszakba tartozó maradványait is feltárni (FEKETE 1996). A közelmúlt egyik legérdekesebb felfedezése volt a röjtöki erdőben Szolgagyőr várának megtalálása és javasolt azonosítása a nevezetes várispánság név-