Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

FEKETE Mária: Szentvid vára

körül létesült három búcsújáróhely, Léka (Lockenhaus), Rőtfalva (Rattersdorf) és Szentvid egyike. E falvaknak egymás búcsúiban való részvétele és körmenete a trianoni határ miatt megszakadt, de a helyi emlékezetben és búcsús emlékekben

65 megőrződött, és a rendszerváltás után, - ha csökkent formában is - újjáéledt. Az osztrák kutatásban megfigyelt jelenség, hogy az egykori pogány kultuszhelyeken, és a nagyobb települési központokban Szent Vid, Szent Helena, majd őt felváltva Szent Magdalena tisztelete jelenti a pogány-kori szenthelyek krisztianizálását; elsősorban különféle forrás- és sziklaszentélyek örökségeként (pl. Magdalensberg-Virunum kora középkori templomának titulusa Szt. Helena, és ez volt a hegy eredeti neve is (BARB 1937: 4) (Helénáról lásd még: TÓTH 2004: 31-32). Szent Vid — földrajzi névként és patrociniumként is - Eszak-Itáliában, Szlovéniában, Ausztriában különösen gyakori.

66 Például Ljubljana közvetlen szomszédságában négy hegy és helység is viseli Vid nevét. A keleti Hallstatt-kultúra egyik legfontosabb földvárának Sticna-Sentvid a neve. De a hajdani Borostyánkő út mentén mindenhol jelen van. Karinthia középkori székvárosa, St. Veit an der Glan, melynek territóriumán egy ősi eredetű, Vierbergelauf nevű, a vetőmag termékenységét biztosító határjárást végeznek minden tavasszal (húsvét utáni második pénteken), a Glan folyó sarló alakú kanyarjának, szinte tükörképének tartható íven álló hegycsúcsokon: Magdalensberg (korábban Helenenberg, a római Virunum, 1059 m), Ulrichsberg (1022 m), Veitsberg (1172 m) és Lorenziberg (971 m) templomainál (TÓTH 2004: 31-32; FEKETE 2007). A XIV. századtól kezdve, Dél-Németországból kiindulva a szentek egy meghatározott csoportját együtt is tisztelték. A „tizennégy segítő szent" kultusza a XV. századtól lendült fel, a szabadító szentek területenként változó névsorába Szent Vid is beletartozott SEIBERT 1986: 279-280). Szent Vid legfőbb feladata az epilepsziától, a „vitustánctól", a sámánok szent betegségétől (BÁLINT 1977: I. 452. MOSER 2007), a chorea Sancti Vitkől és más idegi tünetektől való megszabadítás volt. Értelmezési kísérletek, feltételezések Lehet, hogy egy korai(?), vagy belső (?) gyepűvonal részei lehettek ezek a (sánc)várak (GYÖREFY 1977: 208; VALTER 2004: 330, térkép a nyugat dunántúli gyepűrendszerről és úthálózatról). Szentvid határvár (marchia),

67 benne minden valószínűség szerint Szent Vid nevére titulált templommal. Szent Vid 65 Fogadalmi képek, feliratos gyertyák, egyleti és búcsús lobogók, stb. 66 Nem lehetetlen, hogy a Borostyánkő út egyik ősi istenségének neve maradt fenn, többszörösen is krisztianizált formában. 67 Méretei alapján ispánsági vár lehetett.