Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

FEKETE Mária: Szentvid vára

(PUSKELY 1995: 185; PERSCHY 1996; VALTER 2002) mellett terül el. E még nem ismert, csak feltételezett várszerű helyszín az Oház tetejéről jól belátható.

53 (33. ábra 4) A középkori utak, a korai várak, a nyugati gyepű és a kapuk térképe: VALTER 2004: 330.) A Kőszeg mellett (északon) ma is haladó kelet-nyugati irányú országutat ellenőrizhette - délről - Kőszeg vára; északról a feltételezett Klausen-dűlő vára; nyugatra Léka; keletre, az Ablánc-patak völgyében, a Tömörd melletti „Grádics(!)

54-erdőben" az „Ilona-vár

55 (BALOGH-VÉGH 8/33; DÉNES 2007), a falu keleti határában, a Meszlenhez tartozó határrészben pedig Világosvár (BALOGH-VÉGH 16/22). Néhány km-re kelet felé (Tömördtől kb. 8 km-re) pedig Gór Árpád-kori vára (DÉNES 1990: 203-207; DÉNES 1991: 44-48) következik. A rohonci Ödes Schloß-tol a Klausen-dűlőig húzódó szabályos, 4 km-nél kisebb távolságban épített várvonal tagjainak - Szentvid kivételével - nem ismerjük a korai (X-XI. századi) rétegeit, viszont ezt a vonalat dél felé meghosszabbítva találjuk: 5. Pinkaóvárt (Burg) (PRICKLER 1972: 23-26; FÜGEDI 1977: 174; MEYER 1984: Abb. 6.; KAUS 1988; 330. DÉNES 2001: 498), 6. északra pedig Locsmándot (Lutzmannsburg) (KRISTÓ 1969: 131. PRICKLER 1972: 162-163; MEYER 1984: Abb. 4: KAUS 1988: 334-337, 5-6. kép; GÖMÖRI 2002: 46—47 és Gömöri előadása a kőszegi konferencián). Locsmándról tudjuk, hogy ispánsági központnak épült, változatos korai története után (KRISTÓ 1969: 131.) Sopron megye része lett. Ovárról pedig azt, hogy eredete 1244 előtti (IV. Béla azzal a kötelezettséggel adta a Csém nemzetségnek, hogy az ott található romos várat újjáépítik, PRICKLER 1972:24), hatalmas mérete alapján ez is határvár/ispáni vár lehetett. E -Locsmánddal és Óvárral - meghosszabbított, korai várvonal közepén van Szentvid vár. A hegy nevének eredetéről és Szent Vid alakjáról A velemi Szentvid-hegy neve valamilyen hasonló hangzású formában már az őskortól eredeztethető (illyr-pannon?). Valószínűsíthetjük itt a pogánykori névhasználat megőrzését, folyamatosságát, folytatását (Svantevit/Svantovit), 53 A vár létének tisztázására legalább terepbejárásra lenne szükség! Megjegyzendő, hogy Dénes J. internetes várjegyzékében Sopron megyében, Klostermarienberg neve szerepel, „ek"- jelzésű várként, all. számon. 54 A szláv 'grad' = 'vár' szó származéka. 55 Ez az elnevezés, ismét igen archaikus eredetű. A helyi hagyományokban fellelhető, boszorkány/szépasszony történetekkel és levéltári forrásokkal is igazolható Szent Ilona céh (szekta) óházi és szentvidi működéséről ld.: BARISKA 1988., 2000. A bonyolult és összetett Helena Gello-tisztelet őskori indoeurópai hagyományokig vezethető vissza.