Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)
FEKETE Mária: Szentvid vára
Nagyobb esők után ezen az egyszerű fakeresztekkel és pléh Krisztussal megformált kúpszerű Kálvária-domb tetején is lehet falszakaszokat észlelni. Őskori keltezésének viszont ellentmond, hogy a falkoronán 50 némi habarcsmaradványok is vannak. Ennek elemzését lásd a függelékben (28. ábra). Megfigyelések Kőszeg-hegyalja térképén (33. ábra) Az Alpok legkeletibb nyúlványain, nagyon közel egymáshoz három, esetleg négy várral is számolhatunk. Ezek közül kettőből város lett, egy vásáros hely lehetett ([Kőszeg]Szerdahely), a negyedik - ha volt ilyen, - pontosan ugyanolyan távolságra fekszik Kőszeg-Oháztól, mint a többi egymástól, azaz légvonalban valamivel kevesebb, mint 4 km-re, és szabályos sort alkotnak. 1. Legdélebbre a Kőszegiek vára, az Ödes Schloß, elővárának, két tornyának maradványai és sáncai ma is láthatók egy meredek hegyoldal tetején. A hegy tövében, a Faludi-völgyeben egy középkori kastély, a városban a Stadtburg Rohonc (Rechnitz) vára (a II. világháború végén bombatámadásban megsemmisült) és a vár körül létesült város. Rohonc vára vette át Szentvid tartozékait a hainburgi béke után. Magyar-, illetve németváros (Markt), a Kőszegiek, illetve a Jakok birtoka (33. ábra 1A, 39. ábra 1-2) PRICKLER 1972: 123-125; FÜGEDI 1977: 182-183; HERÉNYI 1990: 82). 2. A következő Szentvid határvára, mellette Szerdahely vásáros hely (BENCZIK et al. 2003: 534, 536). Vagyis, talán itt is megindulhatott a fejlődés a (mezőváros kialakulása felé. A kibontakozást, majd a megtorpanást és a végleges megszakadást valószínűleg az 129l-es hainburgi békefeltételek okozhatták? A környéken még két keddi vásárhely is volt, az egyik Kőszegtől északra Répcekethely/Mannersdorf, a másik délnyugatra Felsőkethely/Neumarkt (33. ábra 6) BENCZIK et al. 2003: 535). 3. Kőszeg-Óház - innen jó kilátás nyílik észak felé, a Fertő tóra, Sopronra - alatta Kőszeg vára és városa. A vár korai rétegei bizonytalanok, illetve ismeretlenek ((33. ábra 3B) BAKAY 1990:47; BAKAY 1996; FÜGEDI 1977:156; FELD 2007:147. 150). 4. Helyénél a térképen Klausen dűlőnevet találunk. E névhasználatra Pleidell Ambrus 51 figyelt fel, szerinte a dunántúli latin maradéklakosság nyelvéből származik a clausa, klus, ko /önkifejezés, és ezt a szót a gyepű elnevezésére használták (PLEIDELL 1934: 92). A Kőszeg városától északra húzódó Klausen-dűlő a borsmonostori/Klostermarienberg korai (1197), magánföldesúri alapítású (Miskolc nembeli Domonkos, Szűz Mária monostora) 52 cisztercita apátság 50 Az nem tudjuk, hogy csak a felszínét erősítették meg kötőanyaggal, vagy a fal egésze habarccsal készült. 51 Általában, más helyekre vonatkoztatva. 52 Később, a XIV. századtól, Domonkos bán fiáról nevezték el. Az 1552. évi Kőszegi ostrom idején pusztult el.
