Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)
FEKETE Mária: Szentvid vára
2000: 272-273). Miske 1929-ben, a kísérőteraszon feltárni kezdett őskori vasbánya (FEKETE 1986: 63, Taf. 6.) felső rétegében talált két, melléklet nélküli, háton fekvő, nyújtott helyzetű vázat. 38 Az ún. lakóteraszokon, a hegy kelet—délkeleti lankás lejtőjén, egymástól távol, temetőt, vagy sírcsoportot nem alkotva négy, háton fekvő, melléklet nélküli nyújtott vázas, nyugat-keleti tájolású, félbevágott sír (30. 2. ábra) került elő. 39 Az 1. sírból származó juh sarokcsont alapján Kiss Attila e temetkezést említi a Baranya megyei X—XI. századi temetkezéseket összefoglaló kötetében (KlSS 1983: 201). Az 1901 őszi Miske-féle ásatáson 40 előkerült női csontváz és feje felé hajló kezének „ékített aranygyűrű"-jéről, a temetkezés koráról többet nem tudunk (TALABÉR és TÓTH 1999: 114. sz. 41). A IX. századi templom és lakóház előkerülése után e korszak temetőjét különleges figyelemmel kerestük. E munkába Vékony Gábor és Kiss Gábor is bekapcsolódott. A temető helyét megtaláltuk, a hegy platójának meghosszabbított irányában, vagyis délkeletre, a feltárt templom és torony előtt, de sírt csak egyet, azt is, szintén félbevágva (1983. n 27szelvény). A nyugat-keleti tájolású csontváznak csupán a felső része került elő, vállán egy töredékes vaskarikával (karperec), a sír földjében szórványos késő bronzkori, Hallstatt-kori és IX. századi, hullám vonalkötegekkel díszített cserepekkel (30. 1. ábra). Itt, a temető területén kinyitott szelvényeinkben igen nagy bolygatást találtunk, török kori, mázas kerámiával, késő középkori téglával keltezve. A kevert rétegekben szórványosan emberi csontok is előfordultak {n 26szelvény). A feldúlt Karoling-kori temető területén, a feltárt torony alatt, attól délkeletre az o 21 szelvényben apróköves feltöltésben kövezés és faszénszerkezetes sánc került elő, kis kőfallal. A leletek között VI. századi, keresztalakban áttört csontveret és IX. századi cserepek említendők. Az o 29 szelvényünkben is megfigyeltük ugyanezt a sáncot. Az itt előkerült sánc, a X—XI. századi sáncvár külső erődítéseihez tartozhat (26. ábra). Azf3, 4, 5 szelvényekben - késő bronzkori padlónyomokon - zavaros rétegek kerültek elő, kelta, V. és IX. századi leletanyag, vas pajzsdudor töredéke. Itt valószínűsíthető, hogy a Széchenyi Rezső-féle kutatások helyszínén ástunk. Miske „recent kori" temetkezésekről is beszél a hegyen. Valószínűleg közéjük tartozik egy babával eltemetett halott. A sír, tévesen honfoglalás-korinak keltezve egy, a népi gyógyászatról, az ún. szülőbábuk használatáról írt munkába is bekerült (KlSS 2000: 273, további irodalommal.) 38 Miske Kálmán eddig még közöleden kézirataival, leveleivel együtt e sorok írója most adja nyomdába. 39 Ezekről már röviden beszéltem „A kísérőteraszon..." c. fejezet végén. 40 Ugyanekkor, október 15-én került elő az ún. II. velemi kincslelet is. Azt, hogy a lelőhelyen valóságban hány depot-lelet volt egykor, mára már nem határozhatjuk meg teljes biztonsággal. 8-10 létezését igazolni lehet.
