Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/2. (2007) (Szombathely, 2008)

FEKETE Mária: Szentvid vára

4. Ismeretlen méretű, alaprajzú és összefüggésű késő római (jellegzetes V. századi, fényezett felületű, besimított rácsmintájú) kerámiával keltezett nagy, gerendavázas építmény maradványai mélyednek a kelta járószintbe. Innen szórványosan, a kidobott földből egy IV. századi (355-361 közötti) római kisbronz érem is előkerült.

25 5. IX. századi, igen kisméretű (3,60 x 2,6 m), kissé földbe (a kelta járószintbe) mélyített, lekerekített sarkú ház, hullámvonal-díszes, illetve fenyőágmintaszerűen bepecsételt edények töredékeivel, rombusz formájú bronz pántgyűrűvel. (29. ábra 1., FEKETE 1996: 59, 4. kép 1). A kis épület teraszéi felőli oldalán kis (74 x 158 cm), ovális, —24—50 cm-es bemélyedés valószínűleg a bejárati részt jelenti. A ház feltöltésrétege az alatta lévő, elkorhadt gerendanyomba besüllyedt, az azonos színű feltöltés egyvonalban megtörik, mintegy jelzi a korábbi gerenda nyomvonalát (11-12. ábra). 6. A felső késő kelta út feletti vékony, néhány centiméteres törmelékrétegét 20-30 cm vastag, sötétszürke, kormos réteg fedi, amely a HaD, illetve a LTD-sáncokat is részben felhasználó, illetve újjáépítő, részben pedig: azokat metsző, a magyar államalapítás korára keltezhető, kettős gerendapalánk-sor közé töltött, X-XI. századi sánc építésénél végzett „tereprendezésből" ered. A kelta sánc tetején - némelyik szelvényünkben kétszer is megépített, valószínűleg kicsit módosított nyomvonalú, gerendaszerkezetes, beagyagozott, több helyen vörösre égett sánc, kb. 2-2,2 m széles (8-9. ábra, A-A' metszet). A sáncok oszlopainak a korábbi szintekbe mélyített lyukaiból, és árkaiból, kb. -165 cm mélységig fordul elő kora Árpád-kori kerámia (29. ábra 6-8.). Aj8 szelvényben a gerenda árka került elő, itt ez a X-XI. századi sánc kissé kanyarodik (11-13. képek). 7. Az immár kiszélesített, egyetlen kísérő terasz felületén XIII. századi járószint halad, néhány helyen ráhúzódik a korábbi sáncra is. Anyaga köves, sárgás színű. 8. XV-XVI. századi leletekkel (edénytöredékek, számszeríj as vas nyílhegy) keltezhető, vöröses színű, megújított járószint. Az 1857-es kataszteri térkép jelölése szerint is út halad az egykori sánc felett (FEKETE 1996: 7. kép); a terasz többi részén és az akropolis lejtőjén is erdőt jelöl az 1857-es felmérés. tos középkoti/kora újkori épületet külön is övez (?), valamint az őskori vasbányához (korábban a középkori vár ciszternájának vélt ,,hornyolat"-hoz) is nagyon közel van. 2. Az ásatási eredményeiknek a leközölt része - két réteg felülnézeti rajza, metszetek nélkül! nem cáfol és nem bizonyít semmit. Az „övező" alalprajzhoz hasonló formáció, a szintvonalas felmérésen a „Papok útjánál" is látható. Valamilyen bejárati építményt jelezhet. Fontos lehet ebből a szempontból Dénes J. internetes naplójának 2007. évi jelenése Szentvid váráról, annak nagyméretű, korai alaprajzáról, amelyben - a két végén - egy-egy hengeres torony állt. 25 Medgyes Magdolna készséges meghatározása szerint LRBC 1229. felirata: FL CL IVLIANVS FEL TEMP REPARATIO -ML ASISS Munkáját e helyen is megköszönöm.