Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - BÉKÉI László: Adatok a Nyugat-Dunántúl középső bronzkori történetéhez

déli irányból eredeztethetjük. Összességében a koszideri korszak első felében Észak-Horvátország, Burgenland, és talán a kettő közötti Stájerország és Karintia területén is litzendíszes kerámiát használó csoportok lakhattak, bár az utóbbi vidékek kutatatlansága miatt a két fő elterjedési centrum egymáshoz való viszonya nem tisztázott. A Zalaegerszeg-Ságod-Bekeházánról előkerült, egyenes és hullámos litzenmintás töredékeket is tartalmazó anyag kapcsán Kiss Viktória újból kitért a problematikára (KVASSAY etal. 2004: 127, 134-136, 138-139, 18. ábra: 8-12). Véleménye szerint a szlovéniai autópálya-építkezésekhez kapcsolódó új leletek Slivnicáról (STRMNCIK-GULIC 2001: 104, Fig. 5-6) és Murska Sobota-Nova tábláról (GÜSTIN és TlEFENGRABER 2001: 109; TlEFENGRABER 2001: 80) megerősítik a litzenkerámia kultúrájának önállóságát. Ezek szerint Szlovéniában Ljubjana, Maribor és Murska Sobota környékén, Észak-Horvátországban pedig Varasdin, Koprivnica, Gusce és Dakovo vidékén e művelődés csoportjai telepedtek meg. Az ausztriai Wildon-Schlossbergről (csak említés szintjén) közölt nagyszámú litzendíszes anyag alapján (KRAMER 1996: 9) arra következtetett, hogy elterjedése esetleg a dél-stájerországi és dél-burgenlandi régiót is magába foglalta. Innen a Mura és a Rába mellékfolyói mentén kapcsolatba kerülhettek a Véterov kultúra Böheimkirchen illetve az újonnan körvonalazott Lajta-Rába menti csoportjával. Az ausztriai Drassburg kultúra létének elvetésével ez utóbbiba sorolta azokat a Fertő vidéki lelőhelyeket, ahol a litzenkerámia a Véterov kultúra leleteinek társaságában került elő. Ha ezek a feltevések igaznak bizonyulnak, akkor a Dráva-Száva-Mura menti kulturális egységből származtathatjuk a Dél-Dunántúlon megjelenő példányok mellett az ÉszakBurgenlandban és az Észak-Dunántúlon a BA2-BB1 korszakokban megjelenő import darabokat is. Az vitatott, hogy az iménti területeken a korai halomsíros Mistelbach-Regelsbrunn, illetve Dolny Peter típusú leletegyüttesekben előforduló hasonló edények is idegen eredetűek-e vagy a díszítőmódszer meghonosodását követően már helyben készültek, de Kiss Viktória az előbbit tartja valószínűnek. A téma teljes körű feldolgozása az eddig ismert több mint száz litzenkerámiás lelőhely jegyzékével szintén az ő tollából származik (KlSS 2004). Értékelés A sárvári telep időbeli elhelyezkedése és kulturális kapcsolatai Időrendi helyzet Bár fennáll a lehetősége, hogy több korszak kerámiája keveredett össze az áradások következtében, néhány felszínen gyűjtött kelta edénytöredéktől eltekintve leleteink a középső bronzkorba tartoznak. Valószínűbb, hogy egyetlen településről van szó annak ellenére, hogy az anyag nagy része nem zárt objektu-