Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - BÉKÉI László: Adatok a Nyugat-Dunántúl középső bronzkori történetéhez

kultúra és a Salzburg környéki síkvidéki kora bronzkor anyagától is elkülönülő Klinglberg csoport létét (HELL 1961: 17-19), melynek fő jellegzetessége az alulról illetve szemből benyomott bütykök alkalmazása. Ezek kisebb és nagyobb méretben valamint számos változatban előfordulnak, legtöbb esetben az edényen körbefutó bordából emelkednek ki, de szabadon is állhatnak, általában a perem alatt. A csoportba Klinglberg, Sinnhubschlößl, a Gries melletti Burgstall és a Kaprun melletti Bürg leletanyagát sorolta, fennállását a teljes Reinecke-féle bronzkor A periódusra és a B korszak elejére tette. A csoport szűk elterjedési területén kívülről említ még jellegzetes bütyköket a karlsteini telepről, St. Nikolaus magaslati telepéről és a Golling melletti Rabensteinről, ugyanakkor feltűnő, hogy a hegyvidéktől északra található nagy települési centrumokból, így a salzburgi Rainbergről teljesen hiányoznak. A csoportra jellemző bütyök egy példánya előkerült a swarzachi telepről is, melynek élete Hell nyomán a korai és középső bronzkor fordulójától a fiatalabb urnamezős periódusig tartott (HELL 1964: 74-77, Abb. 6: 1). A névadó klinglbergi telepen 1983 és 1985 között folytatott újabb, angol-német közös kutatások elsősorban a helyi rézbányászat és ércfeldolgozás szerepére koncentráltak (SHENNAN 1995). A litzenkerámia A litzendíszes leletek kutatástörténete hosszú időszakra nyúlik vissza és máig ellentmondásokkal teli (a korai kutatáshoz MOZSOLICS 1942: 33-35; ULREICH 1963: 83-86; BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ 1972: 198-199; újabban összefoglalóan KVASSAY et al. 2004: 134-135). Ausztriában az első közölt példány egy füles bögre volt az alsó-ausztriai Dürnkrutról. Ezt követően sorra kerültek ismertetésre a hasonló módon díszített edények a burgenlandi Drassburgról, az alsó-ausztriai Guntramsdorfról és a burgenlandi Grosshöflein—Föllikről. R. Pittioni ehhez a körhöz sorolta a karintiai Friesach melletti St. Salvatorról csontvázas sírból származó bögrét is, melynek egész nyakát sűrűn egymás alá helyezett vízszintes zsinórlenyomatok borítják (PITTIONI 1954: 242, Abb. 171; BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ etal. 1982-1983: 8. ábra).

9 F. Hautmann a litzendíszes füles bögréknek a gátai kultúra bögréihez való hasonlóságából kiindulva zsinórdíszes alapokon nyugvó „előgátai típusként" határozta meg a leletkört, mely sem a badeni, sem a harangedényes kultúrához nem kapcsolható, de mint ezek „kísérőkerámiája" a neolitikum befejező idő9 Ennek a többitől való eltérésére már H. Ulreich is felhívra a figyelmet, Z. BenkovskyPivovarová pedig az eltérő edényforma és díszítéstechnika miatt egyértelműen kizárta a litzenkerámiás leletek közül (ULREICH 1963: 84; BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ et al. 1982-1983: 16-17).