Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - BÉKÉI László: Adatok a Nyugat-Dunántúl középső bronzkori történetéhez

Litzenkerámia A litzenmintás sávokkal díszített töredékeink legtöbbször sajnos túl aprók ah­hoz, hogy az eredeti edényformára visszakövetkeztessünk belőlük. A finom megmunkálású példányok széles szájú tálakhoz tartozhattak (24. objektum, 25. tábla: 2; 6. kutatószelvénytől E-ra: 27. tábla: 5; IV. szelvény: 29. tábla: 10), egy nagyon vékony oldaltöredék talán bögréhez (markolás utáni felszín, 26. tábla: 5). A 4. lelőhely őskori négyzeteiből egy nagyméretű, a hasas testtől élesen el­váló tölcséres nyakán elmosódott litzenmintával díszített tárolóedény töredéke került felszínre (33. tábla: 3, 36. tábla: 63, a forma rekonstrukciója a matters­burgi edényen alapszik: BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ 1986: Abb. 3, Abb. 4). Ha­sonló hombárok töredékei kerültek elő Szlovéniában lg (VINSKI-GASPARINI 1983: Taf. 1:1). Ferde litzendísze nem hullámos, inkább csak szabálytalan, vö. az igi edény alsó sávjával vagy a notranje goricei tál díszítésével (HAREJ 1976: Taf. 1: 1). Az ugyancsak a 4. lelőhely A-D 1-6 négyzeteiben előkerült vaskos fülek talán ugyanehhez az edényhez tartoztak (34. tábla: 5-7). Mészbetétes edények Az A-B 1-3 négyzetekből előkerült tölcséres peremű urna nyakán három szé­les, besimítással létrehozott mészbetétágyat hoztak lérte (30. tábla: 1, 36. táb­la: 64). Ez a technika az urnák peremrészén legkorábban Vörs—Papkert B CXXI. sírjának két edényén jelenik meg és a klasszikus időszakban végig jel­lemző lesz (HONTI és KlSS 1998: 47, XI. tábla: 2-3). Feltűnő ugyanakkor, hogy bár számos ilyen urnát ismerünk, három egyenes szegélyű, egyforma szé­lességű díszítősáwal alig találkozunk, talán a királyszentistváni 20. sírban ta­lált példányon látunk ilyet (BÓNA 1975: 232. tábla: 9). A nyomott gömbtestű, tölcséres nyakú bögre a mészbetétes kerámia kul­túrája kialakuló és korai szakaszának jellegzetes edénytípusa, a klasszikus korszakba tartozó királyszentistváni temető sírjaiban már nem találjuk meg őket (HONTI és KlSS 1998: 47). Az egyik ilyen sárvári töredék (6. kutató­szelvénytől északra, 27. tábla: 2, 36. tábla: 66) peremének eszközbenyom­kodással készített mészbetétágyához hasonlót látunk a jutái 2. sír bögréjén (HONTI és KlSS 1998: 47, IV. tábla: 4). Ezt a módszert a kisapostagi-mész­betétes átmeneti korú kerámián még nem alkalmazták, a korai mészbetétes periódusban jelenik meg. Másik hasonló bögrénken (A—B 1-3 négyzetek, 31. tábla: 5) a mészbetétágy kialakítása a kisapostagi-mészbetétes átmeneti korszakban felbukkanó és a korai mészbetétes fázisban is alkalmazott széles tekercselt pálcikás technikának az utánzatával készült (ezekről bővebben lásd Kiss 1996: 67-68).

Next

/
Oldalképek
Tartalom