Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - PAP Ildikó Katalin: Koraújkori építési áldozat Szombathely fő terén A Szentháromság-szobortól DNy-ra húzódó kváderfal leleteia

Bevezetés Szombathely Fő teréről 1951-ben helyezték át a Szentháromság-szobrot a Püspöki Székesegyház előtti Templom térre (TlLCSIK 1996: 3). A szobor 2000 őszén történt visszahelyezését régészeti kutatás előzte meg, melynek során Sosztarits Ottó

1 a barokk téglatalapzat mellett többek közt egy másodlagosan felhasznált római kvádrerekből épített, a talapzattól független falszakaszra bukkant. A fal északi végén egy perselyszerűen kialakított bemélyedésből későközépkori, illetve koraújkori tárgyakból álló leletegyüttes került elő.

2 A tárgyak valószínűleg fadobozkában lehettek, mert mellettük megmenthetetlen famaradványokat is találtak. Az előkerült leletanyag ismertetése Érmek Gy. 2006.180.1. Kegyérem (1. ábra). Sárgaréz, ovális, másodlagosan, elölről hátrafelé átfúrt. Előlap: gyöngydrót keretben síró Mária jobb karján a kis Jézussal. Körirat VERA E.E.IES ..

3 MARIA ZU BOOTZ. A Mária jobb oldalán CO, a Kisjézus bal oldalán XM felirat. Hátlapon szintén gyöngydrót keretben a Szent Család, fölöttük felhő alatt a Szentlélek galambja. Az érme erősen kopott. Mérete: 2,5 x 2,25 x 0,06 cm. A kegyérmeket, melyek a szentképek, kegyszobor vagy kegykép másolatai, a búcsújáró helyeken rendezett vásárokon árulták, s búcsúfia gyanánt vitték haza az otthon maradottaknak (BÁLINT 1939: 198-199). Az érmeknek bajelhárító szerepet tulajdonítottak és kegytárgyként általában magukkal hordták. Ez a kegyérem a máriapócsi könnyező kegyképről készült.

4 Máriapócs nyírségi község 1696, a Mária-ikon első könnyezése óta kegyhelye mind a görög, mind a római katolikusoknak (MKL 2003: 696-698). I. Lipót az eredeti könnyező képet 1967-ben Bécsbe szállíttatta, de 1715-ben és később 1905ben a Máriapócson elhelyezett másolat ismét könnyezett (MKL 2003: 696-698). A kegyképről ezen kívül számos másolat készült. Gy. 2006.180.2. I. Ferdinánd ezüstdénár (2. ábra). 1560-as évszámmal. CNH III/I. 335. (H 936.) Mérete: 1,6 x 1,5 x 0,01 cm. 1 Ezúton is köszönöm Sosztarits Ottónak, hogy a leleteket feldolgozásra átengedte. 2 Sosztarits Ottó ásatási jelentése, 2000. december 1. (Savaria Múzeum Régészeti Adattár 1331-01) 3 A furat helyén még két betű volt. 4 A kegyérem meghatározásában Szász Tibor András felsősófalvi lelkipásztor nyújtott segítséget, melyet ezúton is nagyon köszönök.