Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - NAGY Marcella: Bronzkori kartekercs Hegyhátszentmárton határából

Ez a terület meredek teraszokkal szakad le egészen a patak völgyébe. Ugyanennek a táblának a szélén halad a már említett Német-teleki út, amelynek az oldalából vált le az a nagy földrög, amiben a bronzkori kartekercs és a lánc töredékeit a bejelentő megtalálta. A tárgyak leírása 1. Kartekercs. Töredékes, szélein erősen rongálódott, bronz lemezből kialakított kartekercs. Közepén borda fut végig, amelynek mindkét oldalán folyamatos hullámos pontsor díszítés látható. Mindkét végén négyszög átmetszetű hét-, illetve nyolcfordulatos spirálkorongban végződik. A tekercs fordulatainak számát nem tudjuk pontosan, a megmaradt darabok alapján feltételezzük, hogy az ékszer mindössze 2—3 fordulatos lehetett. A kartekercs mérhető átmérője 7,5-10,5 cm. A kartekercs lemezének legnagyobb mérhető szélessége 3,1 cm. A spirálisok átmérője 4,7-5,1 cm, Ő. 2007.60.1. (1-2. tábla). 2. Huzalkarika. Négy darab, lánccá egymásba fűzött, nyitott végű, kör átmetszetű, díszítetlen, bronz huzalkarika. Karikák átmérői 2,5 cm, Ő. 2007.60.2. (2. tábla). Az előkerült tárgyak kapcsolatai A bronzból készült kartekercsek számos variációját ismerjük a Kárpát-medencéből és egész Európából. A bronzkor korai időszakára az egyszerűbb kialakítású, kör átmetszetű, 1-3 fordulatos huzal karperecek voltak jellemzőek (pl.: NOVOTNÁ és NOVOTNY 1984: Taf. LXXXIII. 5). Később az említetten kívül a nagyobb, akár 15-20 fordulatos, ellapított kör keresztmetszetű, díszítetlen kartekercsek is divatba jöttek (pl.: VOGT 2004: Taf. 91: 20., Taf. 92: 11). A középső bronzkor és a késő bronzkor átmeneti időszakában megjelentek az elkeskenyedő végű, kerek vagy háromszög átmetszetű, párhuzamos vonalkötegekkel, cikk-cakk motívumokkal stb. díszített, tömör, bronz karperecek (pl.: NEUGEBAUER 1994: 149, Abb. 81: 1. 2., Abb. 82: 3). Néhány temetkezésnél előfordult, hogy az alkar környékéről impozáns, geometrikus díszű, lemezes, a kézfej és a könyök felé kihajló szélű és az alkar belső felén teljesen nyitott, mandzsetta-szerű karékszer került elő (NEUGEBAUER 1994: 106, Abb. 53: 10). A középső bronzkor legvégső szakaszából ismerjük a hegyhátszentmártonihoz hasonló, többfordulatos, bronz lemezből kialakított, spirálban végződő, díszített vagy díszítetlen, középbordás darabokat. Ezek nagyobbrészt kincsleletekből (pl. Dunaújváros, Hulín), ritkábban sírokból (pl. Kömpöc, Regelsbrunn), kivételes esetben pedig településről (pl. Zalaszentiván) származnak. A lemezes, középbordás, spirálvégű típust az ausztriai Regelsbrunnban talált darabok után