Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - KŐSZEGI Ádám - FARKAS Csilla: Előzetes felszíni kutatások (szisztematikus terepbejárás, geofizikai felmérés) és a megelőző feltárás eredményeinek összevetése a Vát-Bodon-tábla nevű lelőhely kapcsán

volt a humusz, rétegeket nem figyeltünk meg benne. Az altalaj kavicsos, agyagos, objektum nem jelentkezett. Az első ásónyomból, ami tulajdonképpen a felszíni bolygatott humusz, viszonylag sok leletanyag került elő. A közelben tőle kissé északnyugatra került elő egy cölöpszerkezetes ház. Ez a geofizikai felmérésen holttér, a villanyvezeték miatt, így innen nincs adatunk. A terepbejárás alapján a G5/i négyzetben, illetve a környékéről viszonylag sűrűbben került elő kerámia. A humusz vastagsága 35-53 cm. A 2. ásónyomban igen sok kerámia került elő, de objektum foltja nem jelentkezett. Itt sem volt semmi geofizika jelenség. A terepbejárási adatok sok esetben nem egyértelműen rajzolják ki a régészeti objektumok elhelyezkedését. Több helyen, ahol például sok kerámia került elő, nem volt objektum, vagy éppen fordítva volt olyan terepbejárási négyzet, ahonnan nem került elő kerámia, mégis találtunk objektumot az ásatás során. Ennek egyik fő oka, hogy a terület állandó mezőgazdasági művelés alatt állt és a felszínre hozott leleteket a mezőgazdasági gépek elmozdíthatták az előkerülés helyéről, vagyis az a négyzet, ahonnan a kerámiát felszedtük nem biztos, hogy objektumot tartalmaz. A terepbejárási adatok feldolgozásakor nem kaphattunk tökéletes képet. A leletsűrűségből az egyes objektumok elhelyezkedésére nem lehetett biztosan következtetni. A terepbejárás eredménye csupán meghatározta, hogy egy terület mely korok emlékeit rejti és nagyjából mekkora a lelőhely kiterjedése, valamint hogy hol vannak a települési gócpontok. A geofizikai felmérés értékelése A geofizika elsősorban a már megtalált lelőhelyeken belüli településszerkezetek, objektum sűrűségének feltérképezésében segít bennünket. A korábbi korok eltemetett bolygatásai, árkok, házak, gödrök, falak, a földben levő tárgyak a környezethez képest fizikai változást mutatnak és ezeket az eltéréseket mutathatjuk ki a geofizikai mérések segítségével (PUSZTA 2002: 61). A különböző anyagelrendezések a mágneses teret módosítják és anomáliát okoznak. Ezek intenzitása az anyag mennyiségétől, mágneses tulajdonságától, valamint a felszíntől való távolságától függ (PUSZTA 1997: 151-152). A mágneses méréseket számos tényező befolyásolja. A geofizikusok ezeket a nem kívánt jeleket, zavaró tényezőket zajoknak hívják (PUSZTA 2002: 67). A mi területünkre vonatkozóan ilyenek például az altalaj geológiai szerkezetének változása, a szántás okozta anyagátrendeződés, a felszínen levő kisebb nagyobb vastárgyak, elektromos távvezeték és oszlop helye. A zajok szűrése révén különválaszthatjuk a geológiai és emberi tényezőket és jelentős zajcsökkenést érhetünk el (AlTKEN 1982: 198-199). A váti elkerülő út 2. lelőhelyének felszíni, geofizikai kutatását Puszta Sándor geofizikus és ügyvezető vezetésével 2006-ban a Fractal Bt. végezte.