Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)
Régészet - KELBERT Krisztina: Római tükrök Savariában
ló készítése, valamint felmerült azoknak a tükörkoronghoz magas ólomtartalmú ónnal való forrasztásának lehetősége. A fémanalitikai vizsgálat következményeképp felmerül az a bonyolult kérdés, vajon ezek a tükrök egy műhelyben készültek-e, s ha igen, hol lehetett ez az előállítási centrum? Vajon import áruként érkeztek-e Savariába, vagy helyi gyártmányok voltak? Sajnos a kérdéseket megválaszolni az eredmények alapján sem tudom. Savariában ugyan léteztek bronzfeldolgozó és -javító műhelyek (Fő tér, Légszeszgyár utca 6.), ám lényegesen több mérési adat volna összehasonlításképp szükséges ahhoz, hogy műhelyek bármelyikéhez is köthetőek legyenek a vizsgált tükrök. Lelőhelyek és előkerülési körülmények vizsgálata A 76 darab tükör közül 28 tárgynak ismeretlen volt az előkerülési helye (2-8, 15, 34-37, 44, 52, 54, 59-70, 72), így a fennmaradó 48 tükör lelőhelyeinek megoszlása a tényleges városi település és a territórium közt a következőképp alakult. Kilenc előfordulási pont a római város területén és környékén fekszik és hét a hozzá tartozó territóriumon 78 helyezkedik el (1—2. ábra). Ez a közel 50%-os arány azonban csupán a lelőhelyek számára vonatkozik, a leletanyag mennyiségi megoszlására nem. Ugyanis az ismert lelőhelyű tükrök közül 38 darab a belső területekről származik, s csupán tíz darab a territóriumról. A városi lelőhelyeken a tükrök mennyiségi megoszlása változó: csupán két lelőhelyről ismerünk kettőnél több leletet (a Paragvári utca 77-ből 25 darabot és az Iseum körzetből hat darabot); a többi hét lelőhelyről mindössze egy-egy tárgy került elő. A territóriumon szintén két lelőhelyről ismerünk számbelileg nagyobb tükörkoncentrációt (Szombathely-Óladról két tárgyat és Szombathely-Zanat II. lelőhelyről három tárgyat). A fennmaradó öt lelőhelyről itt is csupán egy-egy tükör származik. Az előkerülési körülményeket vizsgálva a 48 ismert lelőhelyű tükörről megállapítható, hogy két esetben - Pecölben és a METRO áruháztól keletre fekvő területen — az előkerülési körülmények nem rekonstruálhatók. 78 Mivel nyugat felé több városi település nem volt, Savaria territóriuma a tartomány nyugati széléig, a későbbi középkori magyar államhatár körzetéig húzódott, vagyis Noricummal, azon belül Solva flaviusi municipiumával volt határos. Észak felé Scarbantia, dél felé Salla flaviusi, illetve hadrianusi municipiumai szabták meg a határt. Északon a kiterjedés végét nagyjából a Repce folyó képezte. Az északi határ „körülbeliségét" Medgyes Magdolna is hangsúlyozta egy chernelházadamonyai lelőhellyel kapcsolatban, s megengedhetőnek tartott némi túlnyúlást a Repcén (MEDGYES 1985: 205). Keleten a Rába volt a határ, de lehetséges, hogy az délkelet felé túlnyúlt a folyón. A territóriumot északkelet felé Mursella, kelet felé Mogetianae városának territóriuma határolta (TÓTH E. 1998: 20; RIU I. 13-14).
