Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - ILON Gábor - ISZTIN Gyula: Vas megye első középkori vasbányája Narda határából

Az ismert és korábban említett felsőpulyai és kópházai bányagödör mezőkhöz képest a nardai kisebb kiterjedésű. Arra, hogy miért, válasz lehet az, hogy az erdő szélén fekvő bányamező folytatását, a szomszédos szántó művelése idővel eltüntethette, vagy. eleve kisebb volt, ahogy hasonló nagyságúak, sőt kisebbek az Oberpullendorfi-medencében (MEYER 1977: Abb. 1) is vannak. A gödrök kerámiatöredékeinek leírása 29. gödör Vöröses színű, homokos soványítású, korongolt edény oldaltöredéke. Falvastagság (továbbiakban: Fv): 0,5 cm. XIV. század. Lsz. K. 2007. 4. 5. 35. gödör Fekete, grafitos soványítású, jellegtelen oldaltöredék. Fv: 0,5 cm. Kelta vagy római kori. Lsz. K. 2007. 4. 2. Szürkésbarna, apró kavicsos soványítású, korongolt edény peremtöredéke. Fv: 0,6 cm. Római kori. Lsz. K. 2007. 4. 3. Jellegtelen oldaltöredék. Fv: 0,6 cm. Középkori. Lsz. K. 2007. 4. 4. Sötétbarna, korongolt edény (korsó?) peremtöredékei (3 darab, ebből kettő összeilleszthető). A perem alatt 0,5 cm-rel a peremmel párhuzamos bordadíszítés fut. Falvastagság: 0,4 cm. XV. század. Lsz. K. 2007. 4. 1. Összegzés Az ásatások és a terepbejárások tanúsága szerint az Árpád-kori Magyarország kohászat-történetének egyik legfontosabb forrásbázisát Vas megye területén találjuk meg. A mai megye ilyen korú iparrégészeti adattárába 1 bánya (Narda), 4 vasolvasztó telep (Kőszegfalva, Ólmod, Csepreg/Tömörd, Vasvár) és 20 vassalak lelőhely tartozik. A vassalak lelőhelyekkel kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy a kormeghatározás néhány esetekben bizonytalan. Különlegességnek számít, hogy az ún. vasvári (nyugati) típusú kohók a Kárpát-medencében a mai napig csak itt, Vas megyében ismeretesek. Ezek analógiáit a szomszédos Ausztriából, a Rax melletti Payerbach és Hirschwang környékéről ismerjük.