Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)
Régészet - ILON Gábor - ISZTIN Gyula: Vas megye első középkori vasbányája Narda határából
elhelyezkedésük és méretük alapján választottuk ki. Célunk az volt, hogy megállapítsuk a gödrök mélységét, rétegződését és lehetőség szerint a korukat, valamint, hogy további vizsgálatra alkalmas mintákat gyűjtsünk. Már itt megállapíthatjuk: a kitűzött célt teljesítettük. A 29. objektum az észak-déli irányban húzódó bányamező keleti felén helyezkedik el. Az aknát kelet—nyugati irányban vágtuk át és a déli felét tártuk fel (20-21. ábra). Az akna rétegei jól láthatóan elváltak egymástól. Mintegy 0,4 méter mélyen a gödör belső felszínétől, a vörös agyagos rétegben vaskiválás (hematit) nyomait figyeltük meg (19. ábra). A rétegek visszatöltésre (töltődésre?) utalnak. A felszíntől mintegy 2 méter mélységben értük el az akna alját. A gödör belső felszínétől mintegy 0,65 méter mélységből 1 db (római, vagy középkori) téglatöredék 5 és 1 db XIV. századra datált edény oldaltöredéke (25. ábra) kerültek elő. A bányagödör rétegeiből kiemelt mintákat 2007 márciusában a Magyar Állami Földtani Intézetben (MAFI) 6 vizsgáltattuk meg (24. ábra). A kémiai laboratóriumba vasösszetétel vizsgálatra elküldött földminták: Narda I. -0,6 méter, Narda II. -0,9 méter, Narda III. --1,1 méter mélységből (a gödör feltáráskori, azaz betöltődött felszínétől mérve) származtak. Az I. számú minta kioldható vas tartalma Fe 2 0 3-ban kifejezve 52,4%-os. 7 A 29. akna visszatöltéséből elküldött minta vasoxid összetétele azt mutatja, hogy a területen vaskohászati feldolgozásra alkalmas vastartalmú (Fe 2 OJ nyersanyag található. A 35. objektum a bányamező középső részén található. A gödröt észak-déli irányban vágtuk át, majd a keleti felét tártuk fel (22-23. ábra). A gödör feltáráskori, visszatöltődött felszínétől 0,15 méter mélységben kezdődő vöröses, sárga agyag betöltésben, egy ásónyom mélységben 3 db középkori edénytöredék került elő (kettő összeilleszthető: 25 ábra). A töredékek a kelta és/vagy római korra és a XV. századra keltezhetők. A 2006. évi tavaszi ásatási kampányban elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a bányagödör rétegződése hogyan folytatódik annak szélétől kifelé. Ezért a 29. objektum északi részén, egy 0,5 x 2,8 méteres kutató árokkal bővítettük a feltárást. A bányagödrök visszatöltéséből előkerült kevés kerámiatöredék többsége a XIV—XV. századra keltezhető. Ebből pedig az következik, hogy az aknák nem fiatalabbak a XIV. századnál, azaz késő Árpád-/középkoriak. Ugyanakkor figyelemre méltó a római kori és esetleg keltaként meghatározott edénytöredékek jelenléte. Ezek azt az óvatos feltételezést is megengedik, hogy a magyar középkort megelőzően is jártak - talán - érc után kutatók a helyszínen. 5 Lsz. K. 2007. 4. 6. 6 A két héten belül elvégzett gyors munkáért e helyütt is köszönetet mondunk Bartha András osztályvezetőnek, Ballók Istvánnének és Horváth Zsoltnak. 7 Lásd a jelentést: Savaria Múzeum Régészeti Adattára Lsz. 2187-07
