Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)

Régészet - ILON Gábor - ISZTIN Gyula: Vas megye első középkori vasbányája Narda határából

1959-ben a Marx Károly utca 11. számú lakóháza építésekor, a földmunkák során salakok, edénytöredékek kerültek elő. Nováki Gyula vezetésével egy évvel később került sor a próbaásatásra. Megállapította, hogy a leletek fekvése másodlagos. A vasolvasztó közelebbi helye tehát ismeretlen maradt (HECKENAST etal 1968: 52). A hely kohótelepként tehát nem vehető számba! Az iparrégészeti lelőhely-kataszterben (GöMÖRI 2000: 207) hibásan, mint vasolvasztó műhelygödör szerepel. Bányamező gödrei Narda határában (17. ábra) Koordináták: Y: 454550, X: 211700 Térképlap száma: 51-144 Hrsz. 0182/11 Narda neve szláv személynévi eredetű (KlSS 1978: 455). Kőtemploma Árpádkori, amelyet műemléki kutatás is igazolt (HAJMÁSI 2004: 177-178). A falu (első említése 1221, a pornói apátság alapítólevelében) határában, a Kistelekerdőben 2001-ben az Ilon Gábor vezette terepbejáráson fedezték fel a bányagödröket. A bányamezőtől északkeletre mintegy 800 méterre az erdő szélén a XIII-XIV. századra keltezhető földvárat azonosítottak és mértek fel (HORVÁTH é. n: 19-21) ugyanabban az évben Ilon Gábor vezetésével régésztechnikus hallgatók.

4 A Vas-hegyen és környékén a vasérc előfordulások, a magnetit és az ilmenit jelenléte a szerpentin és zöldpala kibúvásokban a geológiai irodalomban jól ismert. A magnetites kloritpala a vaskeresztesi Szőlőhegy déli részén található, ércteleptani szempontból azonban nincs jelentősége. A talkum bányászat során egy kb. 4 méter hosszú és 1-1,5 méter vastag magnetit lencsét tártak fel. Vasérc tartalma 47%-os volt, de kis tömege miatt csak ásványtani érdekességként jegyezhető (ZENTAI 2003: 16). A nardaiahoz hasonló ércfeltáró aknákat korábban a felsőpulyai (Ausztria, Oberpullendorf) medencében összesen 22 lelőhelyen (mintegy 20000 elhagyott és feltöltött, tölcséres bányagödör) és Kópháza (Győr-Moson-Sopron megye) határában (227 db akna) térképeztek fel. A nardai aknák felmérést 2005 tavaszán Tóth András régésztechnikus segítségével, Sokkisa SET-5 mérőállomással Isztin Gyula készítette el. Az eredményként elkészült szintvonalas térképen 49 bányagödör rajzolódik ki, amelyek átmérője 3-9 méter, mélységük 0,7-1,1 méter között váltakozik (18. ábra). A bányamező kutatására - a régésztechnikus képzés keretében - Ilon Gábor vezetésével 2005. október 28-29-én és 2006. április 27-én került sor. A 29. és 35. számú aknát egy-egy kutatóárokkal vágtuk át. A megszondázandó bányagödröket 4 Sajnos e tény említése és a köszönetnyilvánítás a falu monográfiájából kimaradt.