Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 31/1. (2007) (Szombathely, 2008)
Régészet - ILON Gábor - ISZTIN Gyula: Vas megye első középkori vasbányája Narda határából
A vasércről A természetben a fémek elemi állapotban, illetve oxidokban és szulfidokban, ritkábban karbonát-vegyületekben fordulnak elő. A természetben a fémvegyületek ásványok formájában találhatók meg. Az érc értékes és értéktelen ásványok keveréke. Az értékes ásvány adja az érc fajtáját (pl. rézérc, vasérc). Az érc értéktelen ásványainak összessége a meddő. A kohó típusától függően, a meddő salakanyagként távozik a kemencéből. A vasércek gyakoribb meddői: Si0 2-, CaO-, AL,0 3-, vagy MgO-tartalmú ásványok. A vasércekből a vasat (ferrumot) 1000 °C körüli hőmérsékleten lehet kinyerni a faszén karbonjával, illetve szénmonoxid vagy hidrogéntartalmú gázokkal (SZIKLAVÁRI 2006). A vasérc értékes anyagának neve vasvegyülete vastartalma (%) Magnetit (mágnesvasérc) Fe 3 0 4 50-70 Hematit (vörösvasérc) Fe 2 0 3 40-60 Limonit (barnavasérc) Fe 2 0 3 x 1,5 H 2 0 30-50 Sziderit (vaspát) FeO x C0 2 25-35 A mai Magyarország geológiai térképének vasérc-előfordulásokat ábrázoló vázlata elsősorban limonitkonkréciós (barnavasérc) pannóniai üledékeket tüntet fel a Vas-Soproni-síkság területén (GöMÖRI 2000: 257). A vasérc bányászatáról A kohász sokszor maga fejtette (vagy a felszínen gyűjtötte) a vasércet és már a helyszínen kiválogatta a hasznosítható darabokat. A kora középkori kohászok elsősorban a felszín közeli gyepvasérceket és a neogén ércelőfordulásokat hasznosították, de a primer vasércbázisok ércelőbúvásai közelében is létesítettek vasolvasztó műhelyeket. A bányagödröket a kidobott meddő föld halmai vették körül. A burgenlandi gödörmezők (Pingenfelder) datálása elég bizonytalan volt. Korábban csak annyit állapítottak meg, hogy nem régebbiek a kelta kornál és nem későbbiek az Árpád-kornál. Az egyik alsópulyai (Unterpullendorf) bányagödör oldalában, imolai típusú kohót találtak, ami bizonyítja a bányamezők Árpád-kori használatát (MEYER 1977: 25^48). A nyugat-magyarországi vasvidék a felsőpulyai (Oberpullendorf) medencében feltérképezett bányászati és kohászati lelőhelyek közvetlen folytatását és összefüggését jelenti. Ez nem meglepő, hiszen a két terület geológiai viszonyai igen hasonlóak A Sopron határában végzett terepbejárások nem hoztak sikert, a bányászok gödreit a későbbi szőlőművelés tüntette el. A Sopronhoz közeli Kópházán azonban 227 bányagödröt találtak. Az itt bányászott limonitot használták a környék bucakemencéiben a vas előállítására (GöMÖRI 1999: 130-141). Tanulmányunknak nem témája az érc előkészítése, de annak kohósítása és a vas feldolgozása sem. Munkáiban mindezekről bőségesen írt Gömöri János, ahol a további irodalmat is megtalálja az érdeklődő.
